„Úszóhólyag” változatai közötti eltérés

[[Kép:Labirint.jpg|right|thumb|300px|''Colisa lalia'' Labirintszerve]] Az úszóhólyagban lévő gáz összetétele bármilyen furcsán is hangzik, nem egyezik meg a légköri levegőével és ebben a hal tevékeny közreműködéssel (gáztermeléssel- gázelnyeléssel) vesz részt. Eltérő a gáz összetétele a sekély vízben élő és a mélyebb vizekben élő halaknál. Egyes halfajok pl. a [[lápi póc]] (''Umbra krameri'') oxigénhiány esetén az úszóhólyagjuk gázkeverékéből fel tudja használni az oxigént. Az a tény, hogy az úszóhólyag kisegítő légzőszervként is szolgálhat, ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy a csontoshalak úszóhólyagja és a légköri légzőszerv, a tüdő azonos származású szerv. Ezt erősíti meg az a másik tény, hogy a tüdőshalak ''Dipnoi'' csoportjánál egy tipikus átmeneti légzőszerv fejlődött ki az evolúció során. E halaknál a kopoltyúikon kívül van még egy, vagy egy pár hártyásfalú hólyagjuk, amely származása és működése szerint megfelel a szárazföldi gerincesek tüdejének. Ez a hólyag összeköttetésben áll a garattal, így a tüdőshalak be tudnak szívni az úszóhólyagjukba légköri levegőt. A labirintkupoltyús halaknak (''Anabantidae'') családjához tartozó [[gurámifélék]]nek (''Osphronemidae'') un. labirintszervük is van, amellyel a légköri levegőből is fel tudják tölteni az úszóhólyagjukat. E labirintszerv összeköttetésben van az úszóhólyaggal és ezért, ha a gurámi fajokat megakádolyozzuk abban, hogy időnként a víz felszínére felúszva légköri levegőt vegyenek és feltöltsék úszóhólyagjukat, akkor sajnos elpusztulnak.