„Zsidó vallás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MaXX (vitalap | szerkesztései) fejleszt, formaz |
MaXX (vitalap | szerkesztései) |
||
1. sor:
{{Portál1|Vallás}}
[[Image:Menorah7a.png|right|framed|A hétágú gyertyatartó (Menóra) a zsidóság ősi szimbóluma, melyet a Jeruzsálemi Szentélyben használtak.]]
A '''zsidó vallás''' ('''izraelita vallás''' vagy '''judaizmus''') egyike a nagy [[vallás|világvallásoknak]]. Hívői a [[zsidók]] (zsidóság, zsidó nép) közül kerülnek ki, bár más [[etnikum|nép]] tagjai is lehetnek a zsidó vallás követői (lásd pl. [[kazárok]], [[krími karaiták]]). A zsidó vallás hívőinek többsége az [[Egyesült Államok]]ban és [[Izrael]]ben él, de nagyszámú hívő él szerte a világban.
==A kifejezések használata==
A '''zsidó vallás''' kifejezés a zsidóság vallását a kezdetektől máig jelöli, míg a szűkebb értelmű '''judaizmus''' alatt a [[Második Szentély]] pusztulása utáni adott körülményekhez igazított zsidó vallást értik, amely mind a mai napig jellemző. A mai kor zsidó vallását ezért inkább ''judaizmus'' néven szokták emlegetni. A ''judaizmus'' és a ''zsidó vallás'' megfelelőit ugyanakkor sok nyelvben párhuzamosan is használják (így az [[angol nyelv]]ű szövegekben: ''Judaism'' és ''Jewish studies).''
[[Kép:Budapest Zsinagoga.png|thumb|250px|right|A [[Dohány utcai Zsinagóga]]]]
Az '''izraelita vallás''' kifejezés elsősorban a [[19. század]]ban és a [[20. század]] rendszerváltozásáig volt használatos [[Magyarország]]on, amikor a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] is izraelitának nevezte önmagát (pl. [[Izraelita Magyar Irodalmi Társulat]] vagy [[Magyar Izraeliták Országos Képviselete]]). A magyarországi hívők ma inkább a ''zsidó'' szóval definiálják önmagukat és a vallásukat (pl. [[Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége]], [[Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem]], [[Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány]], [[Magyar Zsidó Kulturális Egyesület]]).
== A zsidó vallás története ==
A zsidó vallás eredete a Bibliában olvasható ősatyák, [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]], [[Izsák (Biblia)|Izsák]] és [[Jákob (Biblia)|Jákob]] történetéig nyúlik vissza. E történet szerint [[Isten]] szövetséget kötött az ősatyákkal, hogy őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezeti majdan az [[Kánaán|Ígéret földjére]]. Jákob fiai [[Egyiptom]]ban szolgaságba kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az egyiptomiakat, és szétválasztva a [[Vörös-tenger]]t, kivezette onnan őket ([[pészah]]). Ennek az idejét a [[vallástörténet|vallástörténészek]] többnyire az [[i. e. 14. század]]ra, [[II. Ramszesz]] fáraó korára teszik. Ezután a [[Sínai-hegy|Szináj-hegyen]] Isten kinyilatkoztatta a [[tízparancsolat]]ot és átadta törvényeit, a [[Tóra|Tórát]] a zsidó népnek (lásd még: [[sávuot]]).
A zsidók Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol pár száz évvel később [[Salamon]] – [[Dávid]] király fia – idejében megépítették [[Jeruzsálem]]ben a [[Szentély]]t, a zsidó vallás legszentebb helyét. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A Szentélyt [[i. e. 586]]-ban a [[babilon]]iak lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe hurcolták hazájukba, ahonnan csak évtizedekkel később térhetett vissza. Ekkor megépítették a Második Szentélyt, azonban [[70|i. sz. 70]]-ben a rómaiak ezt is lerombolták, amivel megkezdődött a ''gálut,'' a zsidó nép immáron mintegy kétezer éves száműzetése (lásd még: [[tisá beáv]]).
A száműzetésben az isteni törvények, a ''háláchá'' nyújtott útmutatást a zsidóknak világszerte. Ezáltal a történelem során oly sok megpróbáltatást elszenvedő zsidóság egységes nép tudott maradni, és vallási irodalmuk is virágozhatott. A zsidók szellemi vezetői a [[rabbi]]k lettek. [[200]] körül Rabbi Jehuda há-Nászi megszerkesztette a ''Misná''t a szóbeli hagyományokat 6 könyvben összefoglaló művet, melyet pár száz évvel később a Jeruzsálemi és Babiloni Talmud követett, amelyben a rabbiknak a szóbeli tan feletti vitáit gyűjtötték össze. Időközben a zsidó világon belül két nagy csoport alakult ki: az ''áskenáz'' – amelyhez főként Kelet- és Közép-Európa zsidósága tartozott – és a ''szefárd'' – amelyet a dél-európai és észak-afrikai zsidó közösségek alkottak. A 16. században Rabbi Joszéf Káró megalkotta a ''Sulchán Áruch''ot, a „Terített Asztal” című törvénykódexet, mely – Rabbi Mose Iszerles kiegészítéseivel – az egész zsidó világ törvénykönyvévé vált.
Később, a 18. századtól kezdve az addig többé-kevésbé egységes zsidóságból különböző irányzatok alakultak ki. Az ortodox hagyomány mellett megjelentek a [[haszidizmus|haszidok]], majd ezt követően a felvilágosodás hatására a haladó szellemiségű reform közösségek és a hagyományos és újító gondolatok közötti középútra törekedő konzervatívok.
== A zsidó vallás alaptanítása ==
A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a [[Tóra]], azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor adott át Mózesnek, aki továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus, melynek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt. Ennek segítségével a Mózes által átadott Tóra, e már több mint háromezer éves könyv élő szóvá tud válni a világ valamennyi országában azt tanulmányozó hívőknek.
A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést pl. az imádkozás módját, az ünnepek és a ''Sábát'' – a [[Nyugalomnap|Szombat]] – megünneplésének szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit, például a gyilkolás, a lopás, vagy a paráznaság tilalmát, és segít a lelki-szellemi épülésben a helyes étkezési, erkölcsi vagy épp házastársi előírásokkal. Mindezek ellenére a zsidó vallásnak nincs dogmarendszere, nem írja elő híveinek, hogy miben higgyenek, csupán az Istentől kinyilatkoztatott és a rabbik által pontosan kodifikált ''háláchá'' – azaz törvény – betartását követeli meg. Épp ezért a zsidóságban egy azon témában megszámlálhatatlan párhuzamos gondolatkört találhatunk, mely a zsidók számára az isteni törvény végtelen mélységét bizonyítja.
A vallási előírások megtartásának célja, hogy a zsidó ember minden egyes földi cselekedetét szakrálissá tegye és ezáltal összekötő kapoccsá váljon az ég és a föld között. Ebben rejlik a zsidó nép kiválasztottsága. Célja nem a túlvilági boldogság, hanem a helyes, erkölcsös földi élet, mellyel szeretne példát mutatni a világ nemzeteinek. Mindennek betetőzéseként pedig el nem múló buzgalommal várja a Messiást, aki megteremti majdan a tökéletes, istenszerető, békés világot e földön.
{{lektor|2005 júniusából}}
== Különböző zsidó vallási csoportok ==
A hitvallásokról értekezve: talán hasznos, ha különbséget teszünk olyan szavak között mint: ortodox, ultraortodox, modern ortodox, konzervatív, tradicionális, reform, amelyek mindegyike azt hivatott megjelölni, amiben a zsidók hisznek és amit tesznek. Bár a judaizmus központi tana szerint a zsidó emberek egységet alkotnak, a valóságban – a zsidók nagy bosszúságára – szokásaik igencsak eltérnek egymástól, ami a nem zsidót könnyen összezavarhatja. A zsidók ilyen csoportokra történő felosztására nincs teológiai ok, mint ahogy arra sem, ha a zsidók osztják meg magukat. A judaizmus létező változatai között az okozza a különbséget, hogy mit fogadnak el zsidó világként, illetve, hogy ezt miképpen értelmezik, és hogyan viszonyulnak hozzá.
=== Zsidó vallási irányzatok csoportosítása ===
==== Történelmi irányzatok ====
* [[farizeusok]] - A farizeus zsidóságot a Templom idején a vezető vallási elit alkotta. Szemléletük lényege a parancsok precíz betartása, algoritmikus jellegű értelmezése. A Templom pusztulása utáni időkben kialakuló rabbinista zsidóság előfutárai.
* [[esszénusok]] - Az újszövetségi időkben a pusztában, a társadalmon kívül élő szekta volt. Egyes feltételezések szerint [[Jézus]] is közéjük tartozott, vagy legalábbis kapcsolatban állt velük. A [[Holt-tengeri tekercsek]] is tőlük származnak. [[Keresztelő János]] valószínűleg esszénus volt.
* [[szadduceusok]]
==== Rabbinista irányzatok ====
Ezen irányzatok a Templom pusztulása után jöttek létre, megalapítójuk Rabbi Akiva volt. Fő jellemzőjük a leírt szóbeli tan elfogadása, a papi kaszt, a koheniták és léviták rabbikra történő cseréje és az ezoterikus [[kabbala]].
* [[haszidizmus]]
* [[ortodox judaizmus|ortodoxia]]
* [[konzervatív judaizmus|konzervatív]]
* [[neológ judaizmus|neológia]]
* [[reformjudaizmus|reform]]
==== Egyéb irányzatok ====
* [[karaiták]]
* [[szamaritánusok]] (napjainkban zsidóságuk vitatott)
=== Zsidó vallási irányzatok ===
==== Haszidizmus ====
{{főcikk|Haszidizmus}}
[[Image:Hasidim.jpg||230px|thumb|right|Haszid rabbik haszidokkal, népviseletben. Figyeljük meg a szőrkalapokat ([[shtreimel]]), a fekete köpenyeket ([[bekishe]]), és a fekete öveket ([[gartel]]). A rabbikat a köpenyük bársony szegélye határozza meg.]]
A haszidizmus (vagy chászidizmus) megalapítása [[Baál Sém Tóv|Jiszráél Baál Sém Tov]] nevéhez fűződik. A 18. században élt lengyel csodarabbi, korában éles szakadékot tapasztalt a tanult, gazdagabb zsidók és az egyszerű, szegény sorban élő, tanulatlan zsidók között. Tanításában a jámbor, örömmel teli, istenszerető életmódot hirdette, mely nem az örökös tanulásból áll, hanem az örömmel végzett istenszolgálatból fakad, mellyel bárki közeledhet Istenhez. A zene, a tánc, az éneklés és a közös ünnepségek meghatározóak a haszid közösségekben. A legnagyobb hangsúlyt a ''kávánára,'' a ''micvák'' – azaz a parancsolatok – teljesítésének lelki aspektusára helyezik. Vallási révületeikben Istennel való misztikus egységre törekszenek, mely a haszidizmus kialakulásának korában éles ellenreakciókat váltott ki a ''mitnágdimok'' – a haszidizmust ellenzők – körében. Mára a haszidizmus a többi ortodox felekezettel együtt küzd a zsidóságot veszélyeztető újítások ellen.
A haszidok szélsőségesen ragaszkodnak a vallás minden parancsolatához, fokozottan ügyelve a külsőségek megtartására is. Rendszerint elkülönülve élnek, féltve őrizve identitásukat minden külső behatástól. Könnyen felismerhetők jellegzetes viseletükről, mellyel a hagyományhoz való szigorú ragaszkodásukat fejezik ki.
Egy-egy haszid csoport vezetőjét ''cádiknak'' („igaz ember”), vagy rebbének hívják. A hívek különösen nagy tisztelettel és rajongással viseltetnek rebbéjük iránt, minden jelentős kérdésben kikérik véleményét és áldását. Istenhez fűződő speciális kapcsolatában hisznek, melyet jámbor, vallásos élete és felmenői érdemeként nyert el. Ugyanakkor a haszidok is – csak úgy, mint a többi zsidó felekezet – úgy tartják, hogy minden zsidónak egyénileg kell Istenhez eljutnia, az Ő parancsolatainak megtartásával. Rebbéjük tehát nem közvetítő Isten és köztük, csupán legnagyobb követendő példájuk. A haszidok életében nagy hangsúlyt kap a [[Kabbala]], a zsidó misztika tanulmányozása, valamint annak a mindennapi életbe való beültetése.
====Konzervativizmus====
A konzervatív judaizmus az ortodox és a reform irányzatok között helyezkedik el. A hagyományokhoz való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor az új körülményekhez való alkalmazkodást is létjogosultnak tartja. Az Egyesült Államokban Solomon Schechter dolgozta ki doktrináit a 19. század végén. Célul tűzte ki a rabbinikus hagyományokhoz való ragaszkodást, de módosította az imagyakorlatot. Ezt követően a Jewish Theological Seminary (Zsidó Teológiai Szeminárium) vált a mozgalom központjává. A konzervatív zsidóságot az Egyesült Államokon kívül ''Mászorti'' (~héber „hagyományos”) zsidóság néven ismerik.
A konzervatív zsidóságot két különböző csoport formálta, az egyik csoportot a korábbi reform zsidókból, a mozgalomnak a zsidó törvények elutasítása miatt elidegenített része alkotta, míg a másikat a korábbi ortodox zsidóságból, az un. „szóbeli törvények” elutasítása miatt kiváltak alkották. Ezek a szóbeli törvények jelentik Istennek a ''Szináj''-hegyen (Sínai-hegy) adott törvényei és a ''Sulchán Áruch'' közötti folytonosságot, és ezeknek, a zsidó szövegek és történelem kritikus tanulmányozása kedvéért való elutasítása sokak számára megengedhetetlennek tűnt, és az ortodoxok elhatárolták magukat azoktól. A konzervatív zsidók szerint zsidónak lenni egyszerre jelent a zsidó nemzethez és a zsidó valláshoz való tartozást és hittudósaik a Talmud bölcseivel, az ''ámorákkal'' értenek egyet, akik a zsidó törvények értelmezéséről és újraértelmezéséről folyó nyílvános vitákat támogattak.
A konzervatív irányzat úgy véli, a hagyományokhoz való ragaszkodás és az adott körülményekhez való alkalmazkodás, a zsidó vallásban mindig egyidejűleg volt jelen. Ez a szemlélet segítette fennmaradásában több ezer éven keresztül, ezért ezt tartják követendő útnak a mai korban is. Ily módon a konzervatív judaizmus is a ''háláchán'' – a zsidó törvényeken – alapszik, de rugalmasabban viszonyul a hagyományokhoz. Csoportjaik eltérő módon ítélik meg a törvény egyes tilalmait és az istentiszteleti modernizáció kérdését. Sokszor egymástól igen eltérő vallási gyakorlatot folytatnak. A konzervatív judaizmus liberális ága, a rekonstrukcionista irányzat (melynek célja a zsidóságnak a modern időkre való átértelmezése) – hasonlóan a reform mozgalomhoz – a nők teljes egyenjogúságát hirdeti, míg a szigorúbban törvénytisztelő formái az ortodoxiához állnak közelebb.
====Neológia====
A neológia, a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága. Történelmi kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchiában születő reformista irányzathoz kötődik, később azonban visszakanyarodott a zsidóság hagyományőrzőbb, konzervatívabb formáihoz. A magyarországi neológiát – azaz a zsidó vallás megújult formáját – a teljes körű emancipáció vágya keltette életre.
A magyarországi zsidóktól, ahhoz, hogy a 19. század második felében országukban egyenrangú polgárokká válhassanak, elvárták, hogy vallási szokásaikon enyhítsenek és közeledjenek a befogadó nép alapvetően keresztény kultúrájához. A neológ rabbik ezért a két vallás etikai hasonlóságra helyezték a hangsúlyt és olyan zsinagógai újításokat vezettek be, mely a keresztény templomokéhoz volt hasonlatos. Azokat a vallási előírásokat pedig, melyek a zsidó nép másoktól való elkülönülését eredményezték, fokozatosan csökkentették.
Mindezen folyamatok eltérően mentek végbe a különböző neológ közösségekben. Voltak olyan közösségek, amelyek továbbra is megtartották a törvényeket, csupán az öltözködési, nyelvi és imádkozási szokásokban vezettek be újításokat, más közösségek viszont teljesen reform arculatot vettek fel. A II. világháború után azonban új helyzet adódott. A Magyarországon maradt zsidóság túlnyomó többsége formailag a neológ hitközséghez tartozott, ám a hívek a Holocaust szörnyűségei és a kommunista éra miatt csaknem teljesen eltávolodtak a hitélettől.
A mai korban a magyarországi neológia a legszélesebb körű zsidó intézmény Magyarországon és középúton helyezkedik el a konzervatív és az ortodox irányzatok között. A vallási előírások és ünnepek hagyományos megtartását, valamint a tanulást szorgalmazza, mellyel reméli, hogy a zsidóság ismét visszatalál eredeti gyökereihez, és a magyarságba integrálódva is szilárd zsidó identitással rendelkezhet.
====Ortodoxia====
Az ortodox judaizmus, a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. Hívei a hiteles zsidóság egyedüli képviselőinek tekintik magukat. Életük célja a ''micvák'' – azaz az isteni parancsolatok – megtartása, melyek végső formája a 16. században írt ''Sulchán Áruch'' – „Terített Asztal” – című törvénygyűjteményben van lefektetve.
A modern ortodoxia kialakulása válaszképpen jött létre a 19. századi reformok bevezetésére, melyek az addig többé-kevésbé egységes zsidóságban láttak napvilágot a [[felvilágosodás]] hatására. Az újításokkal szemben állást foglalók nevezték magukat ortodoxnak. Ez az irányzat a Mózes által a zsidó népnek átadott Tórát örökérvényűnek, megváltoztathatatlannak tartja, melyben Isten egyszer és végérvényesen kinyilatkoztatta akaratát, így abban semmilyen módosítást, attól semmiféle eltérést nem engedélyez.
Az ortodox zsidók a Tóra összes törvényét szigorúan megtartják, életük minden mozzanatát e szabályoknak vetik alá. Szellemi vezetőik a rabbik, akiket nagy tisztelet övez. Szigorú törvénytisztelő életmódjuk mellett az ortodox zsidók a hétköznapi világban élve minden olyan modern dolgot elfogadnak és beültetnek életükbe, amelyek nincsenek ellentétben a Tóra törvényeivel és szellemiségével. Idejük nagy részében Isten törvényeinek tanulmányozására törekednek, legnagyobb értéknek az Istennek tetsző életmódot és az ehhez nélkülözhetetlen tanulást tartják. Nagy hangsúlyt fektetnek a Talmud minél mélyebb tanulmányozására, melyben a legnagyobb ókori és középkori rabbik gondolatai, örök útmutatóként szolgálnak minden egyes nemzedékük számára.
====Reform====
A reform judaizmus – akiket sok helyen Haladó- (Progresszív), Angliában pedig Liberális Zsidóság néven ismernek – a 18. századi felvilágosodás hatására jelent meg, elsőként Németországban, majd fokozatosan teret hódított világ szerte. Racionális, humanista jellegű irányzat, mely a zsidó identitást megőrizve kíván modern, felvilágosult életet élni. A vallás szokásait a modern világhoz kívánja igazítani, mely sok esetben az eredeti szabályoktól való elfordulást eredményezi.
A zsidó felvilágosodás – ''hászkálá'' – egyik legnagyobb alakja Moses Mendelson, német filozófus volt. Az ő halálát követően a 19. század elején indult útjára a reform mozgalom, melynek első szószólója Ábrahám Geiger frankfurti rabbi volt. Eredetileg egy vallási-teológiai mozgalom volt faji- és kulturális elemek nélkül és lényege a Tóra előírásainak és tiltásainak a próféták erkölcsi elhivatottságának hangsúlyozása érdekében való elutasítása volt. Ennek keretében megreformálták a szertartásokat és a zsinagógai istentiszteletet, lerövidítették a liturgiát, a héber helyett nemzeti nyelven imádkoztak és megszüntették a nemek elkülönítését. Enyhítettek a vallási előírásokon, sok helyütt végül teljesen el is vetették néhányukat pl. a táplálkozási előírásokat, a ''[[kásrut]]ot.''
A reform judaizmus lehetővé teszi hívei számára, hogy válasszanak, mit szeretnének megtartani a zsidó hagyományból. Nem annyira a rítusokra, sokkal inkább az etikai törvényekre helyezi a hangsúlyt. A kinyilatkoztatást be nem fejezett folyamatnak tekinti. Úgy véli, a folyamatosan megújuló világban a zsidóságnak is mindig meg kell újulnia, állandó fejlődésben kell lennie, és mindig az értelemre alapozva kell az adott korban meghatároznia önmagát. Az erkölcsi előírások fontosságát tartja szem előtt és egyenrangú félként tekint minden emberre. Ma egyre több reform gyülekezet tér vissza a héber nyelvű istentiszteletre és egyre több törvényt igyekszik újra megtartani.
80-as években létrejött itthon is egy kisebb közösség akikben felmerült az igény a reform judaizmus iránt. E maroknyi baráti közösség számára 1989-ben a londoni Leo Baeck College Progresszív Rabbiképző tanfolyamot szervezett. Csoportjuk l992 októbere óta Szim Salom néven egyesületi majd evvel párhuzamosan hitközségi formában működik, hivatalosan bejegyzett szervezetként. Egyik alapító taguk Kelemen Katalin később a Leo Baeck College-ben rabbinikus tanulmányokat folytatott, 1998-ban avatták rabbivá. Azóta közösségük rabbija.
{{lektor|2005 júniusából}}
==A zsidó vallás teológiája és filozófiája==
17 ⟶ 116 sor:
A zsidó filozófia a szenvedést néha az Istenhez való ragaszkodás meggyengülésének tartja. Általánosságban úgy hiszi, hogy Isten azért adott az embereknek szabad akaratot, hogy érezhessék a gyönyört és a fájdalmat, az örömöt és bánatot, az ártatlanok szenvedése pedig jóra szolgál, még ha számunkra titokzatosnak is tűnik. Vannak akik úgy hiszik, hogy Isten szenved a szenvedőkkel, mások (pl. a haszidok) szerint a szenvedés a korábbi életek bűneinek büntetése. Mindenesetre legtöbben egyetértenek abban, hogy nem olyan fontos azt tudnunk, hogy miért engedi Isten a szenvedést, mint azt, hogy Isten megbünteti az elkövetőket.
A
A hagyományos zsidóság a homoszexualitást a Tóra alapján halálos bűnnek tekinti, az állatokkal való fajtalankodáshoz hasonlóan. A liberális zsidóság azonban – mivel a homoszexuálisok is Isten teremtményei – a zsidó törvények utasításai alapján kötelezve érzik magukat "felebarátaik szeretetére" (3Mózes 19:18 ~ Vájikrá 19:18). A liberális zsidók hosszú ideje a homoszexuálisok jogai hivatalos elismertetésének élvonalát képezik.
==A zsidó vallás ünnepei==
{{zsidóünnepek}}
== A judaizmus iratai ==
[[Jeruzsálem]] [[70]]-ben történt pusztulása, a Szentély megsemmisülése és a palesztinai zsidó állam ezt követő megszűnése nyomány új szakasz kezdődött a zsidó nép életében. A judaizmus (vagy zsidó vallás) előzményének tekinthető a babiloni fogság utáni időben (az [[i. e. 4. század]]tól fogva) kialakult tekintélyelvű és hagyománytisztelő írástudomány. A zsidó-római háborúban (66-70) a Jeruzsálemi Templom, a Szentély pusztulásának megrendítő élménye és a papok szolgálatának megbénítása új és jelentős lépéshez vezetett a zsidóságon belül. A papok helyébe az írástudók, a rabbik léptek, akik – a [[Héber nyev|héber]] szó eredeti jelentése szerint – a nép tanítómesterei lettek. Egyre jelentősebb szerephez jutottak a [[Zsinagóga|zsinagógák]] is, amelyek eredetileg a babilóniai száműzetés korában jöttek létre.
A tanítók rengeteg hagyományt őriztek meg és ezeket emlékezetből adták tovább. Nagyon ügyeltek arra, hogy a szöveg és a szóhasználat ne változzék. Magát a szóbeli hagyományt ''Misnának'' nevezték, amely mintegy százhúsz tudós nézeteit tartalmazta. A tudósok ezután egybeszerkesztették a különféle akadémiák vitáit és azok magyarázatát ''Gemárá'' néven. A ''Misna'' tehát a [[Tóra]] (Mózes öt könyve) magyarázata, a ''Gemárá'' pedig a ''Misna'' értelmezése. A ''Misna'' és a ''Gemára'' együtt alkotják a [[Talmud]]ot (a héber szó jelentése: tanítás). A Jeruzsálemi Talmudot az i. sz. [[4. század]] közepén szerkesztették össze, a Babilóniai Talmudot az i. sz. [[499]]. esztendőben. A Talmudon általában ez utóbbit értik. Terjedelme: 63 kötet, egyenként többszáz oldallal.<ref>http://zsido.hu/tortenelem/tortenet.htm</ref>
== Lásd még ==
{{Portál1|Vallás}}
* [[Antiszemitizmus]]
* [[Zsidó naptár]]
* [[Cionizmus]]
* [[Izrael]]
==Könyvek==
* Hungarica Judaica [[sorozat]] – a magyarországi zsidóság története, szellemi életének emlékei és dokumentumai köréből részben tudományos, részben a szélesebb közönség számára eredeti és magyarra fordított munkák közzétételére (megjelent: Haraszti György: ''Magyar zsidó levéltári repertórium'', [[Rasi]]: ''Két életrajz'')
==Referenciák==
<references/>
==Lásd még==
*[[Karaita judaizmus]]
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.zsidlex.extra.hu/zsidlex.htm Az 1929-s Magyar Zsidó Lexikon a magyar nyelven elérhető legnagyobb – több mint ezer lexikonoldalas – adatbank]
*[http://www.jmpoint.hu/ A Zsidó Közösségi Portál - zsidó iwiw, társkeresés, állásajánlatok, fórum, blog, vallás, Izrael,...]
*[http://vajtful.hu/archivum/286/judaizmus-1-resz-az-oszovetseg-vallasa.html Judaizmus, az Ószövetség vallása]
*[http://vajtful.hu/archivum/292/judaizmus-2-resz-talmudi-judaizmus.html Talmudi judaizmus]
*[http://www.zsido.com/ internetes újság]
*[http://www.jcc.hu/ kulturális programok]
*[http://www.rabbi.hu/resp/judaizmus.htm a judaizmus]
*[http://www.multesjovo.hu/hu/default.asp múlt és jövő]
*[http://www.c3.hu/~mazsa/ jótékonyság, gondoskodás]
*[http://www.dokomedia.com/biblical.html Bibliai héber nyelv]
*[http://www.mazsihisz.hu/makkabi/konyvesbolt.htm Könyvek]
*[http://www.jewishgen.org/ Geneológia]
*[http://www.fil.hu/uniworld/vt/valltort/2_6.htm MTA Filozófiai Intézet. A zsidó vallás: keletkezés, tanítás, történet]
*[http://www.vegso.extra.hu/zshalas.html Zsidósors Kiskunhalason]
* [http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=196&lap=0 Antiszemitizmus a szovjet típusú kommunizmusban]
*[http://www.balogh-istvan.extra.hu Balogh István honlapja a Békés megyei zsidóságról]
[[Kategória:Judaizmus| ]]
{{Link FA|ka}}
[[en:Judaism]]
[[af:Judaïsme]]
[[an:Chudaísmo]]
[[ar:يهودية]]
[[bar:Judntum]]
[[be:Іудаізм]]
[[be-x-old:Юдаізм]]
[[bg:Юдаизъм]]
[[bn:ইহুদি ধর্ম]]
[[br:Yuzevegezh]]
[[bs:Judaizam]]
[[ca:Judaisme]]
[[cs:Judaismus]]
[[cy:Iddewiaeth]]
[[da:Jødedom]]
[[de:Judentum]]
[[el:Ιουδαϊσμός]]
[[eo:Judismo]]
[[es:Judaísmo]]
[[et:Judaism]]
[[eu:Judaismo]]
[[fa:یهودیت]]
[[fi:Juutalaisuus]]
[[fo:Jødadómur]]
[[fr:Judaïsme]]
[[frp:Judâismo]]
[[fur:Ebraisim]]
[[fy:Joadendom]]
[[ga:Giúdachas]]
[[gl:Xudaísmo]]
[[hak:Yù-thai-kau]]
[[he:יהדות]]
[[hi:यहूदी धर्म]]
[[hr:Judaizam]]
[[ht:Jidayis]]
[[ia:Judaismo]]
[[id:Agama Yahudi]]
[[io:Judaismo]]
[[is:Gyðingdómur]]
[[it:Religione ebraica]]
[[ja:ユダヤ教]]
[[ka:იუდაიზმი]]
[[kab:Tudayt]]
[[ko:유대교]]
[[ku:Cihûtî]]
[[kw:Yedhoweth]]
[[la:Religio Iudaica]]
[[li:Joededom]]
[[ln:Boyúda]]
[[lt:Judaizmas]]
[[lv:Jūdaisms]]
[[ms:Agama Yahudi]]
[[nds-nl:Jodendom]]
[[nl:Jodendom]]
[[nn:Jødedommen]]
[[no:Jødedom]]
[[nrm:Judaïsme]]
[[oc:Judaïsme]]
[[pih:Judaism]]
[[pl:Judaizm]]
[[ps:يهوديت]]
[[pt:Judaísmo]]
[[qu:Hudyu iñiy]]
[[ro:Iudaism]]
[[ru:Иудаизм]]
[[sco:Judaism]]
[[sh:Judaizam]]
[[simple:Judaism]]
[[sl:Judovstvo]]
[[so:Yuhuuda]]
[[sq:Judaizmi]]
[[sr:Јудаизам]]
[[sv:Judendom]]
[[ta:யூதம்]]
[[th:ศาสนายูดาย]]
[[tl:Hudaismo]]
[[tr:Musevilik]]
[[tt:Yähüd dine]]
[[uk:Юдаїзм]]
[[ur:یہودیت]]
[[uz:Yahudiylik]]
[[vi:Do Thái giáo]]
[[yi:אידישקייט]]
[[zh:犹太教]]
[[zh-min-nan:Iû-thài-kàu]]
| |||