Wikipédia

„Győzedelmes argumentum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Karex (vitalap | szerkesztései)
61 szerkesztés
Új oldal, tartalma: „A győzedelmes argumentum (kürieuón logosz) a megarai iskolához tartozó Diodórosz Kronosz érve, melyben modális logikai fogalmakat tempor...”
 
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
 
=== Az első premissza ===
: "Minden„Minden, ami elmúlt és igaz, szükségszerű"szükségszerű” ''(pan parelélüthosz aléthesz anagkaion einai)''.
Az első premissza értelmezésében a ''minden ami elmúlt és igaz'' jelentése kérdéses. Amennyiben ez elmúlt eseményre vonatkozik, a kérdés az, hogyan lehet egy esemény igaz. Amennyiben kijelentésre, kérdés, hogyan lehet egy kijelentés elmúlt. Az összeegyeztethetetlenség feloldható, ha a következő értelmezést választjuk:
: ''(A)* A múltra vonatkozó minden igaz kijelentés szükségszerű.''
 
=== A második premissza ===
: "A„A lehetségest nem követi a lehetetlen"lehetetlen” ''(dünató adünaton mé akolouthein)''.
A második premisszában a ''követni'' kifejezés értelmezése kérdéses: kauzálisan, időben vagy logikailag nem követi a lehetségest a lehetetlen? Az első premisszában felhasznált feltételezés alapján, vagyis hogy az argumentum kijelentésekre vonatkozik, a következő értelmezést választhatjuk:
: ''(B)* Lehetséges kijelentésből logikailag nem következik lehetetlen kijelentés.''
 
=== A harmadik premissza ===
: "Az„Az, ami nem igaz és nem is lesz igaz, lehetséges"lehetséges” ''(dünaton einai ho out esztin aléthesz out esztai)''.
Félreérthető a premissza, ha úgy értelmezzük, hogy a "lehetséges"„lehetséges” definícióját rögzíti. Ha azonban a lehetséges kijelentésekről fogalmaz meg állítást, a következőképp értelmezhetjük:
: ''(C)* Az a kijelentés, amely nem igaz és nem is lesz igaz, még lehetséges.''
 
36. sor:
: ''(B)** A lehetségesből időbelileg nem következik a lehetetlen.
Ebben a levezetésben tehát az ''(A)*'', ''(B)**'' és ''(C)*'' premisszákat használjuk, és ''(C)*''-ból indulunk ki. Legyen p''<small>a</small>'' az a kifejezés, melyre ''(C)*'' kikötései állnak, így a premisszák ellentmondásosságának bizonyítása:
# p''<small>a</small>'' lehetséges -– (''(C)*'' miatt)
# p''<small>a</small>'' most nem igaz, és nem is lesz igaz -– (''(C)*'' miatt)
# p''<small>a</small>'' most nem igaz -– (2.-ből)
# nem p''<small>a</small>'' most igaz -– (3.-ból)
# nem p''<small>a</small>'' igaz volt -– (bizonyos idő múlva)
# nem p''<small>a</small>'' szükségszerű -– (5.-ből ''(A)*''-gal)
# p''<small>a</small>'' lehetetlen -– (6.-ból)
# ellentmondás az, hogy p''<small>a</small>'' lehetséges és p''<small>a</small>'' lehetetlen -– (''(B)**'' miatt)
 
=== Rekonstrukció logikai következtetéssel ===
Az időbeli következtetéssel történő levezetésnek 5. lépése nem szigorúan logikai -– el kell telnie valamennyi időnek ahhoz, hogy a "nem„nem p''<small>a</small>'' igaz volt"volt” állítás álljon. Ennek kiküszöbölésére bevezethetünk egy időváltozót, de a rekonstrukció Altrichter nyomán tisztán logikailag is megoldható. A premisszák tehát ''(A)*'', ''(B)*'' és ''(C)*'', és legyen ismét p''<small>a</small>'' az a kijelentés, melyre ''(C)*'' áll, így az ellentmondásosság bizonyítása:
# p''<small>a</small>'' lehetséges -– (''(C)*'' miatt)
# p''<small>a</small>'' most nem igaz, és nem is lesz igaz -– (''(C)*'' miatt)
# p''<small>a</small>'' most nem igaz -– (2.-ből)
# p''<small>a</small>'' nem volt igaz -– (3.-ból ''(A)*''-gal)
# nem p''<small>a</small>'' igaz volt -– (4.-ből)
# nem p''<small>a</small>'' szükségszerű -– (5.-ből ''(A)*''-gal)
# p''<small>a</small>'' lehetetlen -– (6.-ból)
# ellentmondás az, hogy p''<small>a</small>'' lehetséges és p''<small>a</small>'' lehetetlen -– (''(B)**'' miatt)
 
=== Alternatív rekonstrukció ===
Altrichter tanulmányának utóiratában szerepel egy harmadik levezetés, melyet [[Bodnár M. István|Bodnár István]] hallgatóival dolgozott ki 1992-ben az ELTE BTK-n. A levezetés megoldja a második levezetés 4. lépésének problematikáját, bár ez a levezetés is támadható.
 
# p lehetséges -– (feltevés)
# p nem igaz és nem is lesz igaz (feltevés ''(C)*'' értelmében
# ~p nem szükségszerű -– (1.-ből a szükségszerűség definíciójával)
# ~p nem volt igaz -– (3.-ból, ''(A)*'' kontrapozíciójával)
# ~p hamis volt -– (4.-ből, a kétértékűség elvével)
# p igaz volt -– (5.-ből, a kétértékűség elvével)
# p szükségszerű -– (6.-ból, ''(A)*''-gal)
# p mindig igaz -– (7.-ből, minimális kikötés a szükségszerűségre)
# p mindig igaz, és nem igaz és nem is lesz igaz (2.-ből és 8.-ból)
 
74. sor:
 
== Lehetséges kritikák ==
* Az argumentum premisszáiban és az első két rekonstrukcióban is előfordul, hogy egy bizonyos kijelentés igazságértéke időben változik. Azonban ahhoz, hogy ezen a ponton támadható legyen az argumentum, be kellene bizonyítani, hogy nem léteznek olyan kifejezések, melyek igazságértéke időben változhat, ellentétben azzal ahogy a görögök -– Diodórosz, Arisztotelész és a sztoikusok is -– gondolták.
* Az időben változó igazságértékű kijelentéseket kijelentésfüggvényként írhatjuk le. Azonban modális fogalmak és kijelentésfüggvények összekapcsolásából csak értelmetlenség származhat.
* A logikai következtetéssel történő rekonstrukció során a nem "p„p''<small>a</small>'' szükségszerű"szükségszerű”-ből következtetés történik a "nem„nem p''<small>a</small>'' lehetetlen"lehetetlen”-re, mely támaszkodik az <math>\Box A \Leftrightarrow \sim \Diamond \sim A</math> (ha ''A'' szükségszerű akkor nem lehetséges nem ''A'') modális logikai tézisre. A görögök kétféle szükségszerűséget különböztettek meg: minden feltétel nélkül fennállót, és idő szerintit. Az ''(A)*'' időbeli szükségszerűség, míg a "ha„ha ''A'' szükségszerű akkor nem lehetséges nem ''A''"” minden féltétel nélkül fennálló. Ha a két szükségszerűség összeegyeztethetetlenségét bebizonyítanák, a támadható lenne a második levezetés.
* Végül a levezetések csak akkor állnak, ha p''<small>a</small>'' kétértékű kijelentés.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Győzedelmes_argumentum”