„Maastricht” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a interwiki |
régi térkép |
||
19. sor:
==Történelme==
[[Image:Blaeu 1652 - Maastricht.jpg|thumb|250px|[[Joan Blaeu]] térképe 1652-ből.]]A város és környéke már a [[Római Birodalom|rómaiak]] előtt is lakott volt, ezt a [[kelta]] településmaradványok igazolják. A római korban a [[Köln]]t [[Tongeren|Tungri]]val ([[Tongeren]], [[Belgium]] összekötő út fontos állomásaként kapott szerepet. [[Szent Szerváciusz]] itt alapította a mai Hollandia első [[Liège-i Püspökség|püspökség]]ét [[344]], vagy [[345]]-ben. A középkorban a Karoling Birodalom része, majd egy időre a [[Liège-i Püspökség|Liège-i Hercegpüspökség]] és a [[Brabanti Hercegség]] közös felügyelete alá tartozott, azaz kondomíniuma volt. [[1204]]-ben, a hollandiai városok közül elsőként szerzett városi jogokat (hasonlóan a [[szabad királyi város]]okéihoz).
Stratégiai szerepe miatt többször gazdát cserélt. [[1632]]-ben Frederik Hendrik orániai herceg az Egyesült Tartományokhoz csatolta, majd Maastrichtban hatalmas erődrendszert építettek ki (l. fenti kép). Ezt az erődöt ostromolta [[1673]]-ban [[XIV. Lajos francia király]]; e harcokban hunyt el a [[Id. Alexandre Dumas|Dumas]] hősét ihlető [[d'Artagnan]] herceg is (szobra ma is látható a várfal maradványainál). A város elesett, de a [[Nijmegen|nijmegeni]] béke ([[1678]]) után visszakerült Hollandiához. [[1748]]-ban rövid időre ismét francia megszállás következett az [[Osztrák örökösödési háború]] okán. [[1794]] és [[1815]] között a [[Franciaország|Francia Birodalom]] része, majd a frissen alakult Limburg provincia székhelye. [[1830]]-ban, [[Belgium]] különválásakor megőrzi hűségét a Holland királyhoz, annak ellenére, hogy Limburg nagy része belga befolyás alá kerül. Nagyhatalmi döntések eredményeképpen Limburg kettészakadt, keleti része holland maradt, bár Maastricht Belgium földrajzi és kulturális közelsége miatt azóta is megőrizte egyedi arculatát.
| |||