„Aachen” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
a →Történelem: link |
||
52. sor:
[[1152]]-ben itt koronázzák meg [[I. (Barbarossa) Frigyes]]t. Ő pénzverdét létesít itt és fontos kereskedelmi központ lesz a város. [[1171]]-ben 2,5 km hosszú városfalat építenek.
[[1336]]-ban megalapították az Aacheni Birodalmat. A középkorban Aachen regionális jelentőségű város maradt, ez a szerepe a [[Flandria]] közelségétől függött, melynek köszönhetően a gyapjúruhák kereskedelméből császári kiváltságok folytán szerény mértékben részesedett. A város továbbra is csak a császárnak volt alávetve, de politikailag túl gyenge volt ahhoz, hogy szomszédai bármelyikének is képes legyen befolyásolni a politikáját. Az egyetlen uralma alá tartozó terület a szomszédos, apró Burtscheid volt, melyet egy benedekrendi apácafőnöknő irányított, és melyet arra kényszerítettek, hogy minden forgalmát az „Aacheni Birodalmon” keresztül folytassa. [[1414]]-ben gyásznapot vezettek be [[Nagy Károly]] halálának [[600]] éves évfordulójára.
[[1531]]-ben vége lett a királyságnak. Rövid ideig a [[Németalföld]] része lett. Aachen jelentős mértékben elvesztette korábbi jelentőségét. [[1544]]-ben megjelent a lutheránizmus, majd [[1584]]-ben a kálvinizmus. A [[17. század]]ban vált újra vonzóvá fürdővárosként Aachen, nem is annyira melegforrásainak az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt, hanem inkább a nagyméretű prostitúciós központ szerepe miatt, mely szerepét egészen a [[19. század]]ig megőrizte. A város történetének ezeket a rejtett nyomait megtalálhatjuk a [[18. század]]i aacheni útikönyvekben, melyek szerint főként a szifilisz kezelésére vették igénybe a fürdőket a kedves vendégek. Csak a [[19. század]] végére vált a reuma az első számú kikúrálandó betegséggé. Ez a körülmény is megmagyarázza, hogy miért választották a várost számos fontos kongresszus és békeszerződés színhelyéül.
| |||