„Hellenisztikus művészet” változatai közötti eltérés

[[Image:Ludovisi Gaul Altemps Inv8608 n3.jpg|thumb|left|Kelta vezér és felesége. Pergamoni hellenisztikus művészet.]]

[[Image:Dying gaul.jpg|thumb|left|Haldokló gallus. Pergamoni hellenisztikus művészet.]]

A hellenizmus nemcsak az ókori Görögországban[[Görögország]]ban volt jelentős. E kulturális hatás számos nép életében és művészetében nyomot hagyott. Hellenizálódtak a [[zsidók]] és a rómaiaiakrómaiak, de [[Nagy Sándor]] egykori birodalmán belül is alig akadt nép, melyet ne ért volna jelentősebb hatás. Ezért a hellenizmus művészetének fogalmának kiterjesztése jogos és elfogadott. A hellenisztikus művészet fogalmán az ókori Elő-Ázsia és [[Egyiptom]] Kr. e. 3. és 1. századi művészetét értik. MegjegyzenőMegjegyzendő, hogy hellenisztikus művészet alatt néha az egész hellenisztikus világ művészetét értik.<ref>Mint Castiglione László: Hellénisztikus művészet című könyve, melyben együtt tárgyalja a görög, a szűkebb értelemben vett hellenisztikus művészetet, illetve azoknak a népeknek a művészetét, akikre a görögök nagyban hatottak: ibérek, kelták; innen viszont hiányzik gandharai művészetnek még csak említése is.</ref>

Ezeken a terülteken a [[görög nyelv]] játszott főszerepet. Görögre fordították a [[Biblia|Bibliát]], a rómaiak körében is az számított műveltnek, aki beszélt görögül. A rómaiak művészete mégsem tartozik ide, azonkívül, hogy hellenizálódtak, önálló kultúrát hoztak létre. Viszont a mai közel-keleti területeken élő kisebb népeknek ez nem adatott meg.

A kor megrendelői hatalommal bíró uralkodók voltak, a portrészobrsázatbanportrészobrászatban ezért megjelenik az egyénítés. Az egyes városállamok külön kis birodalmakká válnak, ahol virágzik a városépítészet; (pl.például: [[Milétosz]]) .

Virágzik a városépítészet. A szobrászatban a vezető szerep az emlékműszobrászaté, gyakori és kedvelt téma a barbárok ábrázolása. A felettük való győzelem emlékére épült emlékművek bronzszobrai római másolatban maradtak az utókorra (Kelta vezér és felesége, Haldokló gallus). A pergamoni -– és a hellenisztikus -– domborműszobrászat legnagyobb teljesítménye a Nagy oltár Gigászok harcát ábrázoló domborműve.

Alexandriai művészeten e városállam művészetét értik a hellenizmus korában, tágabb értelemben, a római császárkorban is. AAz alexandriai művészet önálló létét Th. Schreiber vetette fel, aki a [[hellenizmus]] művészetének legtöbb irányzatát [[Alexandria|Alexandriából]] kiindulva vezette le. Elmélete megdőlt, de az alexandriai művészet önálló létjogot nyert. Az ókori város emlékei viszont legnagyobbrészt elpusztultak, illetve a modern város ráépült az ókori romokra, így sajnos az építészetből nem sok maradt fenn. Annyi tisztázott, hogy a legfinomabb faragott mészkövet használták, ezt stukkborítással látták el, az épülteket esetenként fémdíszekkel és kárpittal is eláttákellátták. A sírépítészet a kora-hellenisztikus lakóház-típusból alakult önálló térrendszerré. Jellemző a szimmetria és a monumentalitás. SírokatA sírokat sziklába is vájtak, ezeket hypogaenumoknak nevezték. Ezeket görög stílusú freskókkal borították, a későbbiekben az egyiptomi hagyományokkal keveredő stílus jött létre.

A szobrászat fejlődése nagyjából egyezik a hellenizmus görög szobrászatáéval. Egyedi vonásai alakultak ki, a [[praxitelész]]i és [[szkopasz]]i hagyomány ötvöződött, a finom részletek megalkotásakor stukkót használtak. Kedvelték az életképeket, a karikaturisztikus megjelenítést.

A festészetet csak vázaképek és leírások alapján ismerjük. A fennmaradt írások tanúsága szerint az itteni festőket az egyszerűsítésre való törekvés jellemezte. Rendkívül sok mozaik maradt fenn. Alexandriában alakult ki a nílusi[[nílus]]i tájképfestészet, ami a [[Római Birodalom]] művészetében továbbélt.

*Castigione László: Hellénisztikus művészet, BpBudapest, Corvina

* Elisabeth Rohde: Pergamon -– Burgberg und Altar, Henschel Verlag Berlin, 1982 Bestell N. 625 352 1