„Kendzsucu” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Robot: következő hozzáadása: nl:Ken-jutsu)
a
A kardművészeteket általában két nagy területre osztják: az egyik a Szen-ha Kendzsucu, a karddal való alapvető kiképzésen alapszik, a másik pedig a Rju-ha Kendzsucu, ami a harcvezetés és a katonai stratégia magas magas szintű elsajátítását foglalja magában. A kard egyre többször a japán harcos szimbólumaként jelent meg, és elkezdődött a harcág mestereinek kitanítása, akik túl a harci formákon, ellenfelek ellen is kiálltak. A kendzsucu-iskolákat az eltérő állások és tartások (''kamae'') különböztették meg egymástól, miközben a rju mesterei egyre több technikát és taktikát találtak föl.
A kendzsucu gyakorlása során kezdetben vagy igazi kardot (''ken''t), vagy pedig fából készült gyakorlókardot (''bokuto''t) alkalmaztak. A Maniva Nen rju és a Sinkage rju edzésein [[fukuro sinai]]t alkalmaztak, a sérülések elkerülése érdekében. A [[Dzsikisin Kage-rju Kendzsucu]] az első rjuk egyike volt, amiben 1711 körül a sinaival való gyakorlást mint kötelező tréningmódszert vezették be. Jamada Heizaemon először kezdett kísérletezni egy védőöltözettel ([[bogu]]), ami a fejet és az alkart fedte. Követői összekötötték ezt a védőfelszerelést a [[sinai]] geikoval, a Dzsikisin Kage-rjuban. Ez az edzésmód jelenti a mai [[kendokendó]] alapját.
 
== Kendzsucu-stílusok hazánkban ==
101

szerkesztés