„Petrolátum” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „thumb|right|200px|Fehér színű petrolátum, más néven vazelin A '''petrolátum''' (más néven '''puha paraffin''' vagy '''vazelin''') ...” |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Image:White Petrolatum1.jpg|thumb|right|200px|Fehér színű petrolátum, más néven vazelin]]
A '''petrolátum''' (más néven '''puha paraffin''' vagy '''vazelin''') egy zselé állagú [[szénhidrogén]] keverék (főként 25 [[szén]]atomnál hosszabb szénláncot tartalmazó szénhidrogének keveréke). Régebben elsősorban a neki tulajdonított gyógyító hatás
== Története ==
Először az [[USA
A petrolátumot először egy fiatal kémikus, [[Robert Chesebrough]], tanulmányozta. Rájött, hogy desztillálással egy világos színű,
Chesebrough sokat utazott, és különféle bemutatókat tartott a vazelinnel kapcsolatban: nyilvánosan megégette a [[bőr]]ét, vagy [[sav]]at öntött rá, majd vazelinnel bekente az égett bőrfelületet, azt állítva, hogy ez a csodaszer meggyógyítja azt. A bemutatók annyira sikeresek voltak, hogy 1870-ben gyárat alapított [[Brooklyn]]ban, és Vazelin néven árusítani kezdte a petrolátumot.
== Fizikai tulajdonságok ==
A petrolátum egy éghető, zselé állagú, szénhidrogének keverékéből álló anyag. Olvadáspontja 37 °C körül van (a szénhidrogének átlagos tulajdonságaitól függően). Színtelen, áttetsző, íztelen és szagtalan anyag. Levegő hatására nem oxidálódik, és nehezen lép reakcióba más anyagokkal. [[Víz]]ben nem oldódik. [[Kloroform]]ban, [[benzol]]ban, [[szén-diszulfid]]ban és [[terpentin]]ben jól oldható.
Általános tévhit (mely azon alapul, hogy a bőrön ugyanolyan érzést kelt), hogy a petrolátum és a [[glicerin]] nagyon hasonló anyagok. Míg a petrolátum egy apoláris szénhidrogén (víztaszító), addig a glicerin egy [[alkohol]], mely így poláros, azaz erősen vonzza a vizet. Tapintásuk nagyon hasonló: a petrolátum [[zsír]]os hatást kelt, míg a glicerin a levegőben található nedvesség megkötésével teszi síkossá felületet. Az érzet rendkívül hasonló, de míg az egyik vízzáró réteget képez, addig a másik vizet köt meg a felületen.
28. sor:
*Az iparban használatával módosítható más kőolajszármazékok (pl [[ásványi olaj]]), vagy [[viasz]]ok (pl [[paraffin]]) fizikai tulajdonságai, például a keménység, vagy az olvadáspont.
*Szexuális síkosítóként is alkalmazható, de [[óvszer]]rel együtt használata nem ajánlott, ugyanis elgyengítheti, vagy kilyukaszthatja azt, mert reakcióba léphet a latex anyaggal,
==Külső források==
|