Wikipédia

„Lükurgosz (spártai arkhón)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Loveless (vitalap | szerkesztései)
28 552 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: bg:Ликург (Спарта)
Satak Meta (vitalap | szerkesztései)
533 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{egyért2|a spártai törvényhozóról|Lükurgosz (mitológia)}}
 
[[Image:Lycurgus bas-relief in the U.S. House of Representatives chamber.jpg|200px|thumb|right|Lükurgosz márvány [[síkdomborű]]ve az [[Kapitólium (Washington)|Egyesült Államok Kapitóliumának]] [[Az Egyesült Államok képviselőháza|képviselőházában]].]]'''Lükurgosz''' (görögül: Λυκοῦργος, Lukoûrgos) a [[Kr. e. 8. század]]ban élt törvényhozó [[Spárta|Spártában]]. Nevéhez fűződik a spártai állam alkotmányának megalkotása, mely hosszú évszázadokig szinte változatlan formában állt fenn. Lükurgosz alakjáról kortárs írásos forrás vagy más, kézzelfogható tárgy nem maradt fenn, [[Plutarkhosz]] csupán egy [[Delphoi]]ban látható [[diszkosz]]ról számol be, amelyre Lükurgosz neve volt rávésve. Ezért is gondolták már többen az ókorban is, hogy csak mondai személy. [[Bertrand Russell]] állítása szerint is mitológiai alak volt, akinek mondája [[Árkádia|Árkádiából]] került Spártába. Állítását Lükurgosz nevének jelentésére alapozza: „Aki működésbe hozza a farkas munkáját”. Mitológiai voltát hangoztatta E. Meyer is az 1880-as években. Ezt a megállapítást vette át a kortásr magyar ókortudósok is, köztük az Ókori lexikon szerkesztője, [[Pecz Samu]]. A mai történetírás általában elfogadja valós történeti létét, és hajlik arra is, hogy több tekintetben Plutarkhosznak adjon igazat.
 
==Élete Plutarkhosz szerint==
==Élete ifjúkorától a spártai állam megalapításáig==
Életéről nem sok adat maradt fenn. [[Plutarkhosz]] ''Párhuzamos életrajzai''ban többek közt arról olvashatunk,<ref>[[Plutarkhosz]]: Párhuzamos életrajzok alapján</ref> hogy apjának, Eunomosznak és bátyjának, Polüdektésznek a halála után neki kellett elfoglalnia a trónt. Nyolc hónapig volt csak király, ugyanismert önként lemondott, mertmikorm egtudta, hogy bátyjának özvegye terhesen maradt. A becsületes ifjú férfi egy percig sem tétovázott, hogy átadja a trónt, ha fiúgyermek születik. Az özvegynek viszont más tervei voltak, ő Lükurgosz hitvese szeretett volna lenni, ezért el akarta hajtani a magzatot. Lükurgosz színleg azzal támogatta, hogy neki lesz gondja a gyermekre, csak el ne hajtsa veszélyes szerekkel. Fiúgyermek született, aki a Kharilaosz nevet kapta.
 
Lükurgosz, miután Kharilaoszt biztonságban tudta, egyszerű polgárként élt, azonban a sértett özvegy és rokonai demagógellenes módon ámítottákhangolták Spárta népét. Lükurgosz ezért az önkéntes száműzetést választotta. Ióniai, [[kréta]]i és [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] utazásai során a megismert törvényekből tanulva álmodta meg Spárta leendő alkotmányát. Krétán ismerkedett meg Thalésszal, aki költő és törvényhozó volt. Thalészt Spártába küldte azzal a céllal, hogy készítse elő a nép szívét hazafias költeményeivel.
A spártaiak időközben nagyon hiányolták a bölcs ifjút, különösen, mivel ártatlansága kiderült, s több ízben üzentek érte. Lükurgosz végül hazatért, pártfogókat keresett a gazgaggazdag polgárok között. Kikérte a [[Püthia]] szavát is. Eleinte ármánynak gondolták, akimi [[Hérodotosz]]mindent szerintakar eztbevezetni, mondta:de Lükurgosz okosan meggyőzte őket reformjainak jogosságáról. Így kezdte meg munkáját.
 
A spártai állam leírása után Plutarkhosz leírja, hogyan halt meg Lükurgosz. A legenda szerint, mikor Lükurgosz elégedett lett a reformokkal, bejelentette, hogy Delphoiba megy kikérni Apollón szavát. Mielőtt elment, mindenkit megesketett a királyoktól a utolsó polgárig, hogy megtartják a törvényeket, míg vissza nem tér. A [[Püthia jóslatai|püthia]] azt mondta neki, hogy az isten elégedett a törvényekkel. Ekkor Lükurgosz döntött a saját haláláról is. Többé nem vett táplálékettáplálékot magához, hogy halálával is az államot szolgálja. Spártába sem tért vissza, a hagyomány szerint Krétára utazott, ahol hamvait a tengerbe szóratta, hogy ne mondhassák el, ha holtában is, de visszatért.▼
 
==A történeti Lükurgosz==
Németh György jegyzi meg<ref>Németh György: Egy másik Spárta, in: A polisok világa, Bp, 1999.</ref>, hogy Lükurgoszról nemhogy kézzelfogaható adat, de Kr. e. 5. század előtti írásos forrás sem maradt fenn. Fennmaradt a Rhétra szövege, mely a spártai törvényeket tartalmazza,<ref>Németh Görgy: Görög történelem szöveggyűjtemény</ref> de ebben sincs Lükurgosz neve vagy akár csak egy utalás arra, hogy egyetlen személyhez fűződik a törvény megalkotása. Lükurgosz első említése Hérodotosznál található:<ref>Hérodotosz: A görög-perzsa háború, I. 65-66.</ref>
 
{{Idézet 2|Eljöttél ma tehát dús szentélyembe, Lükurgosz,<br/>Zeusz akit úgy kedvel s valamennyi olümposzi isten.<br/>Mondjalak istennek, jósolva, vagy emberi lénynek?<br/>Úgy hiszem én, inkább istenség vagy te, Lükurgosz!|Hérodotosz: A görög-perzsa háború, I. könyv, Muraközy Gyula fordítása}}
 
Ezután foglalkoznak csak vele görög kronológusok, a Kr. e. 884. évet megjelölve működésének. Azt azonban Plutarkhosztól is tudjuk, hogy leginkább ebben nem tudtak megegyezni. Lükurgoszt említik Homérosz kortársaként, Iphitosz kortársaként, de jellemző, hogy Iphitosznak, akihez az olümpiai játékok bevezetését kötik, szintén megkérdőjelezték történeti létét.
Eleinte ármánynak gondolták, mi mindent akar bevezetni, de Lükurgosz okosan meggyőzte őket reformjainak jogosságáról. Így kezdte meg munkáját.
 
Lükurgosz működése és a spártai állam különösen az athéni Szókratész-tanítványok szemében értékelődött fel, ezek ugyanis gyűlöltek mindent, ami athéni. Kritiasz töredékben fennmaradt alkotása (A lakedaimóniak állama<ref>In: Államéletrajzok Aristotelés, Hérakleidés Lembos, Pseudo-Xenophón, Kritias és Héródés Attikos írásai a görög államokról, összeáll., jegyzetek és utószó Németh György, Osiris, Bp, 1998.</ref>) például a nevetségességig magasztalka a spártai államot (ti. itt még a cipő és a ruha is jobb, egészségesebb). Xenophón szintén ilyen című művében a spártai állam egészének kitalálójaként Lükurgoszt nevezi meg. A Xenophón-korabeli Spárta azonban megközelítőleg sem úgy nézett ki, mint a Kr. e. 8. századi. Ez viszont az egyetlen fennmaradt kortás beszámoló Spártáról.
==Életműve, az alkotmány==▼
 
▲==Életműve, aza neki tulajdonított alkotmány==
Lükurgosz intézkedései közül első és legfontosabb a Vének Tanácsa, a [[geruszia]] felállítása volt, amivel korlátozta a királyok hatalmát. A geruszia 28 vénből és a két királyból álló testülete döntött a legfontosabb ügyekben. A tanács tagjait életfogytig választották aszerint, hogy kinek jutott nagyobb tapsvihar. A reformokat viszonylag könnyen hajtották végre, Kharilaosz is a támogatók közé tartozott. Mivel Lükurgosz a nép bizalmát már korábban, a trónról való lemondással elnyerte, így csak csekély számú zendülőtől kellett tartania. Ezek egyike rá is támadt egy bottal, és megsebesítette Lükurgosz szemét. A támadó elszégyellte magát, büntetésül Lükurgosz házában kellett engedelmességet tanulnia (amennyire ez büntetésnek mondható). Lükurgosz meggyógyult szeméért hálából templomot építtetett [[Athéné]]nek.
 
30 ⟶ 36 sor:
Lükurgosz alkotmányához tartozik az [[ephoroszi tisztség|ephorosz]]i tisztség bevezetése is<ref>[http://www.mateklap.hu/document.php?cmd=query&inode=512 Lükurgosz alkotmánya]</ref>, bár ezt Plutarkhosz és Schiller szerint is csak később vezették be. Az ephoroszokat a polgárok közül választották egy évre. E tisztség is a királyok feletti ellenőrzést szolgálta.
 
==Halála==
▲A legenda szerint, mikor Lükurgosz elégedett lett a reformokkal, bejelentette, hogy Delphoiba megy kikérni Apollón szavát. Mielőtt elment, mindenkit megesketett a királyoktól a utolsó polgárig, hogy megtartják a törvényeket, míg vissza nem tér. A [[Püthia jóslatai|püthia]] azt mondta neki, hogy az isten elégedett a törvényekkel. Ekkor Lükurgosz döntött a saját haláláról is. Többé nem vett tápláléket magához, hogy halálával is az államot szolgálja. Spártába sem tért vissza, a hagyomány szerint Krétára utazott, ahol hamvait a tengerbe szóratta, hogy ne mondhassák el, ha holtában is, de visszatért.
 
==Lükurgosz az utókor szemében==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lükurgosz_(spártai_arkhón)”