„Elöljáró” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a még egy forrás az "elöljáró" alakra |
érthetőbb, világosabb meghatározás, némi kiegészítés |
||
4. sor:
*Kálmán László–Nádasdy Ádám: ''Hárompercesek a nyelvről,'' Osiris, Bp. 1999, ISBN 963-379-648-2, 46. o.</ref> '''elöljárószó'''<ref>Az „elöljárószó” terminust használják pl. az alábbi nyelvészeti munkák:
*Uzonyi Pál: ''Rendszeres német nyelvtan,'' Aula, Bp. 1996, ISBN 963-503-106-8, 593–610. o.
*Sobieski Artúr–Várady László: ''Rendszeres spanyol leíró nyelvtan,'' Terra, Bp. 1992, ISBN 963-205-281-1, 197–211. o.</ref>
*Karakai Imre: ''Francia nyelvtan magyaroknak,'' Pont Nádor, Bp. 1999, ISBN 963-0371-68-5, 164–169. o.
*Herczeg Gyula: ''Olasz leíró nyelvtan''
</ref> egyszerűen '''viszonyszó''') olyan [[viszonyszó]], amely a [[névszó]] előtt áll, és annak mondatbeli viszonyát jelöli. Alakja változatlan, mondattanilag pedig alárendelő viszonyt alkot a hozzá tartozó névszóval (a szintagma fejét az elöljáró alkotja). Önálló fogalmi tartalma nincs (mivel csak viszonyt fejez ki), [[szemantika]]i tartalma pedig elvont és elégtelen. Egyes nyelvészek nem tartják szófajnak, hanem nyelvtani eszköznek.
== Források ==
|