„Kánon (zene)” változatai közötti eltérés

:''Ez a szócikk a kánon kifejezés zenei értelmezéséről szól. Az egyéb jelentéseket lásd a [[kánon]] lapon''

A '''kánon''' a [[zene|zenében]] az [[ellenpontozás|ellenpontozó]] műformák közt a legszigorúbb.

*A kánon-műforma sokféle fajra oszolhat. A kezdő szólamot ''proposta''nak, az utánzót pedig ''risposta''nak nevezzük.

**Rejtélyes kánon: ha a kánon rispostja ötöd- vagy negyed [[hangköz]]ben veszi fel az utánzást, akkor rendesen szükségessé válik a legközelebbi hangnemben való kitérés. A szoros kánon szekund hangközben keresztállásokra s diszharmoniákra vezet, amellyel szemben szintén szükségessé válik a szoros utánzattól való eltérés, és s b vagy # jegyeket használni a nagy vagy kis másodközök megkülönböztetésére. A kánon két szólama közé úgynevezett kiegészítő szólamokat is lehet beszúrni, miáltal a tétel [[Harmónia (zene)|harmóniai]] tekintetben tömörebbé és élénkebbé válik. A kánon-féle kidolgozás végtelen sokféle alakulásra nyit teret, és hatályos segédeszköze a [[polifónia|polifóniának]], kivált ha kiegészítő szólamokkal teszik a harmónia tekintetében érdekessé. Érdekes e tekintetben [[Chopin]] egyik mazurkája (op. 63. 3-ik szám), amelynek a végén tíz ütemen át lép fel egy ilyen harmonikusan kisért dallami kánon.

 

[[Kategória:Zene]][[Kategória:Komolyzenei műfajok]]