„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NZA (vitalap | szerkesztései) |
NZA (vitalap | szerkesztései) |
||
9. sor:
Hazánkban a ''közúti vasút'' kifejezés használata legfőkébb a korabeli törvénykezési gyakorlattal kapcsolatos. A korabeli másodrendű, de közforgalmú vasutak (azaz olyan vasutak, amelyek személyszállítást is végeztek) ugyanis épülhettek normál vasútként, közúti vasútként, 1880-tól pedig [[HÉV|Helyiérdekű vasútként]]. Ezek a kategóriák nem minden esetben egyeztek meg a vasút jellegével: azaz közúti vasút is kiépülhetett zártpályás vonalszakasszal egy-egy város külterületén, valamint [[HÉV|helyiérdekű vasútak]] is rendelkeztek sokszor városon belüli közúti jellegű vonalszakasszal.
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30]]-án nyílt meg. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margitsziget|
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (pl. Brassó), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskenynyomközű vasutjainak városi szakaszai (Békéscsaba, Cegléd, Orosháza, Szatmárnémeti, Nyíregyháza - az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). Budapesten gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút - Kőbánya vonalat (mai 37-es villamos vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.
Budapesten [[1887]]. [[november 28]]-án indult el a ''Siemens & Halske'' villamosjárata a [[Nyugati pályaudvar]] és a Király utca között. Az elkövetkezendő évtizedek robbanásszerű elterjedést hoztak a városi [[villamos]]nak.
|