„Győzedelmes argumentum” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Karex (vitalap | szerkesztései)
mint arisztotelész cáfolata, determinizmus, bizonyításai nem ismeretesek
Karex (vitalap | szerkesztései)
átstruktúrálás, kis stilisztikai javítás (fatalizmusnál)
20. sor:
 
Egyes vélemények szerint az argumentum azért kapta a győzedelmes elnevezést, mert logikailag legyőzhetetlen. Más értelmezésben a győzedelmes az érv tartalmára, a szükségszerűség mindent elsöprő voltára utal.
 
== Az érv mint Arisztotelész modalitáselméletének cáfolata ==
 
[[Arisztotelész]] az ''Organon''-ban fejti ki modális logikai tanításait, a ''Metaphysica'' IX. könyvében pedig az ott kifejtett fogalmak alapján a megarai iskolának tulajdonított álláspontot kritizálja, nevezetesen hogy valami csak akkor lehetséges, amikor éppen megvalósul, vagyis ha éppen nem valósul meg, nem lehetséges. Arisztotelész modalitáselméletében bevezette a soha meg nem valósuló lehetőség fogalmát, ami Diodórosz kritikájának célpontja.
 
== Következmények, utóélet ==
 
A győzedelmes argumentum, vagyis hogy csak az lehetséges, ami van vagy lesz elfogadásával [[determinizmus]]hoz jutunk. Így a jövőjövőbeli dolgokesemények ugyanúgy nem befolyásolhatók, mint aza elmúltmár dolgokelmúltak, ezért lesz az argumentum a [[fatalizmus]] elméleti támasza. Az argumentum olyan helyeken merül fel, mint a teremtésről, az isteni mindenhatóságról, a világok pluralitásáról szóló viták, vagy mint a a darwini fejlődéselmélet védelmezése.
 
== A premisszák rekonstrukciója ==
216 ⟶ 224 sor:
* A logikai következtetéssel történő rekonstrukció során a „nem <math>\scriptstyle{p_t}</math> szükségszerű”-ből következtetés történik a „<math>\scriptstyle{p_t}</math> lehetetlen”-re, mely támaszkodik az <math>\scriptstyle{\Box A \Leftrightarrow \sim \Diamond \sim A}</math> (''A'' akkor és csak akkor szükségszerű ha nem lehetséges nem ''A'') modális logikai tézisre. A görögök kétféle szükségszerűséget különböztettek meg: minden feltétel nélkül fennállót, és idő szerintit. Az ''(A)<sub>k</sub>'' időbeli szükségszerűség, míg a „ha ''A'' szükségszerű akkor nem lehetséges nem ''A''” minden féltétel nélkül fennálló. Ha a két szükségszerűség összeegyeztethetetlenségét bebizonyítanák, akkor támadható lenne a második levezetés.
* Végül a levezetések csak akkor állnak, ha <math>\scriptstyle{p_t}</math> kétértékű kijelentés.
 
== Az érv mint Arisztotelész modalitáselméletének cáfolata ==
 
[[Arisztotelész]] az ''Organon''-ban fejti ki modális logikai tanításait, a ''Metaphysica'' IX. könyvében pedig az ott kifejtett fogalmak alapján a megarai iskolának tulajdonított álláspontot kritizálja, nevezetesen hogy valami csak akkor lehetséges, amikor éppen megvalósul, vagyis ha éppen nem valósul meg, nem lehetséges. Arisztotelész modalitáselméletében bevezette a soha meg nem valósuló lehetőség fogalmát, ami Diodórosz kritikájának célpontja.
 
== Következmények, utóélet ==
 
A győzedelmes argumentum, vagyis hogy csak az lehetséges, ami van vagy lesz elfogadásával [[determinizmus]]hoz jutunk. Így a jövő dolgok ugyanúgy nem befolyásolhatók, mint az elmúlt dolgok, ezért lesz az argumentum a [[fatalizmus]] elméleti támasza. Az argumentum olyan helyeken merül fel, mint a teremtésről, az isteni mindenhatóságról, a világok pluralitásáról szóló viták, vagy mint a a darwini fejlődéselmélet védelmezése.
 
== Forrás ==