„Szolgalom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a interwikik új sorba rendezése |
a -ít végű igék és származékaik hosszú í-vel |
||
11. sor:
A telki szolgalom ingatlanokhoz kötött (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely magatartástól tartózkodjék. A telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének módja ehhez a követelményhez igazodik.
Azt az ingatlant, amelynek a javára a szolgalom szól "uralkodó", a szolgalommal terhelt ingatlant pedig "szolgáló" teleknek nevezik.
A telki szolgalom csak önálló ingatlan javára vagy terhére jöhet létre, az önálló ingatlanon belül, annak egyes részei vonatkozásában nem. Tulajdonostársak egymás között telki szolgalmat akkor sem
Az "uralkodó" telek javára fennálló szolgalom több telket is terhelhet (pl. a szolgalmi út több telken halad keresztül). A szolgalom az ingatlanokat kölcsönösen is terhelheti (pl. az út céljára használt területet két szomszédos ingatlan tulajdonosa a határvonal mellett fele-fele arányban adja közös használatba, ilyenkor a két ingatlan tulajdonosa a szolgalom tekintetében egyszerre lesz jogosult és kötelezett). A szolgalom több ingatlan javára is szolgálhat (pl. ha a szolgalmi út két telek közúttól történő megközelítését is szolgálja: a közúttal érintkező ingatlan a másik kettővel szemben "szolgáló" telek lesz, a középső az elsővel szemben "uralkodó", a harmadikkal szemben "szolgáló" telek, a harmadik pedig mindkettővel szemben "uralkodó" teleknek minősül).
Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. Az ingatlan természetbeni részét terhelő telki szolgalmi jog esetén a bejegyzéshez vázrajzot kell csatolni, amely feltünteti a szolgalommal terhelt ingatlanrészt.
| |||