„Titkosítás” változatai közötti eltérés

A [['''titkosítás]]''' a [[Kriptográfia|kriptogáfiánakkriptográfiának]], azaz eljárása, amellyel az információt (''(nyílt szöveg)'') egy [[algoritmus]] (''(titkosító eljárás)'') segítségével olyan szöveggé alakítjuk, ami olvashatatlan olyan ember számára, aki nem rendelkezik az olvasáshoz szükséges speciális tudással, ami általában ''kulcs''nak nevezünk. Az eredmény a titkosított információ (''(titkosított szöveg)''). Sok titkosító eljárás ''egy az egyben'' (vagy egyszerű átalakítással) használható megfejtésre is, azaz, hogy a titkosított szöveget újra olvashatóvá alakítsa.

A titkosítást régóta használja a [[Honvédség|katonaság]] és a [[kormány]]ok, hogy megkönnyítsék a titkos [[kommunikáció]]t. Napjainkban sokféle területen használják, polgári rendszerekben is. Ilyenek például a [[számítógép-hálózat]]ok, [[Internet]], [[mobiltelefon]]ok, [[Wi-Fi|vezeték nélküli hálózatok]], [[Bluetooth]] és a [[bankautómatabankautomata|bankautomaták]] ([[ATM]]-ek).

A titkosítás bár megtudjameg tudja védeni az üzenet ''bizalmasságát'', de szükség van más technológiákra is, hogy biztosítani tudjuk az üzenet ''sérthetetlenségét'', és ''hitelességét''.

GyengepontjaGyenge pontja maga a ''kulcs'', amit el kell juttatni a címzetthez, és mind a feladónak, mind a címzettnek vigyáznia kell arra, hogy senki meg ne ismerje azt.

A XX. század végéig nem is tudták elképzelni a [[:Kategória:Kriptográfusok|kriptoráfusokkriptográfusok]], hogy lehetséges legyen közös [[titok]] nélkül, egy nyilvános és egy titkos kulcs segítségével biztonságosan adatokat továbbítani. A két kulcs matematikailag összefügg, de a titkos kulcsot gyakorlatilag lehetetlen előállítani a nyilvános kulcs ismeretében. Az aszimmetrikus kulcsú titkosításokat más néven [[nyílt kulcsú titkosítás]]oknak is szokás nevezni és általában nehezen megoldható matematikai problémákra alapulnak, pl.: nagy számok [[prímfelbontás|prímfaktorizáció]], diszkrét [[logaritmus]].