„Illés-együttes” változatai közötti eltérés

{| class="infobox" style="width: 25em; font-size:90%; text-align: left;" cellspacing="4"

|-

|-

|-

! Ország:

|-

! Honlap:

|-

|-

! Megalakulás:

|}

 

 

==Története==

===A kezdetek ([[1957]]-[[1964]])===

 

 

[[1964]]-ben Farkas Ádám gitáros egyik napról a másikra bejelentette, hogy kilép az együttesből, mert a diplomamunkáját kellett elkészítenie. A megüresedett helyre Koncz Zsuzsa [[Bródy János]]t ajánlotta, akivel [[1963]] nyarán, [[Balatongyörök]]ön ismerkedett össze. Érdekesség, hogy Bródy első bemutatkozása a próbán balul ütött ki, a zongora ráesett a lábára, így a további próbákon törött lábbal játszott.<ref>[http://www.hhrf.org/frissujsag/04jun/fu40624.htm Bródy János Szatmárnémetiben]</ref> Ugyanebben az évben megszületett első lemezfelvételük is, a ''[[Long Tall Sally]]'' (Koncz Zsuzsa énekével), és a ''Little Richard/Chapel of Love'' (Koncz Zsuzsa és Ács Ildikó énekével), valamint két instrumentális [[Illés Lajos]]-alkotás, a ''64'', és az ''Ostinato''. Ekkor már a dobos Körmendy János volt. Körmendy csatlakozásával az együttes [[Fats Domino]] dalait is felvette műsorába. A koncerteken néha fellépett vendégművészként, kisegítőként [[Szörényi Levente]] is, aki Gergely Ági révén ismerkedett meg a zenekarral: a szünetekben [[Adriano Celentano]]-nótákat adott elő.

===A legendás Illés ([[1965]]-[[1974]])===

 

Sikerült egy állandó klubbot is szerezniük, a [[Kőbánya]]i Törekvés Klubban, majd az Eötvös utcai Vasas klubban léptek fel rendszeresen, valamint sikerült az akkor híres [[Syconor]] helyére bekerülniük a Boschba vasárnaponként, szombati naponként pedig már újra a Várban zenélhettek. Újra felkerültek a [[popzene]] élvonalához.

 

Az „Óh mondd” számot először a „Bosch”-ban énekelték el, a közönség nem reagált rájuk, a dallam, a ritmus alig különbözött az angol zeneszámoktól, a szövegek pedig a technika recsegése, torzítása, a nagy zaj, és főleg a tánc miatt nem volt feltűnő.

 

[[1965]]-ben, bár a Sanzonbizottság többször visszautasította, a [[Magyar Televízió]] egyik műsorában ennek ellenére leadták a „Rohan az idő” című dalukat [[Koncz Zsuzsa]] előadásában. A dalnak olyan sikere lett, hogy meg kellett ismételni, ezért a Hungaroton [[1966]]–ban ki is adta (Rohan az idő (Szörényi L.–S. Nagy I.) – I who have nothing (Leiber–Stoller), [[Koncz Zsuzsa]] énekével, az elsőt az Illés, a másodikat a [[Metro|Metro együttes]] kíséretében)

 

A másik esemény az I. Táncdalfesztivál volt, ahol Szörényi Levente énekével egy országot osztott meg, a „fáj–fáj–fáj” „Még fáj minden csók” című számával. Ezen a fesztiválon [[Koncz Zsuzsa]] által énekelt dalokat is kísérték. (Négy év után (Szörényi L.–Bródy J.) – Nincsen olyan ember (Payer–S. Nagy I.))

Még ebben az évben kiadták kislemezen a „Különös lány” (Szörényi L.– Bródy J.), az „Itt állok egymagam” (Szörényi L.– Bródy J.), valamint az „Igen” (Szörényi L.–Bródy) és a „Nyári mese” (Szörényi L.–Bródy J.) című számokat.

[[1966]] decemberében hat dallal szerepeltek az Ifjúsági Magazin Top 10 listáján.

 

Ebben az évben még elkészítik [[Petrovics Emil]]lel a „Szevasz, Vera” című [[Herskó János]] film zenéjét is.

[[1967]]. [[október 10]]-én a zenekar a [[graz]]i magyar napokon, utána pedig a [[bécs]]i Collegium Hungaricumban adott koncertet, elsöprő sikerrel.

Az év végi Ifjúsági Magazin és Magyar Ifjúság szavazatán az olvasók a legjobb zenekarnak választották meg őket.

 

 

Az 1968–as év még sikeresebbé sikeredett, a kultúrpolitika is elhalmozta őket díjakkal, felfedezte a őket a filmipar is. (Az oroszlán ugrani készül – „Miért hagytuk, hogy így legyen”; Bűbájosok – „Történet M-ről”, „Eltávozott nap”, „Kis virág”, Holdudvar – „Holdfény '69”), Tolcsvayékkal és a Bajtala együttessel a [[Zeneakadémia|Zeneakadémián]] koncerteztek, a Táncdalfesztiválon fődíjat kaptak az „Amikor én még kissrác voltam” című számukért (11 díjból ötöt zsebeltek be). Újságok szereplői, már nemcsak az ifjúságé, hanem a [[Népszabadság]] is terjedelmes cikkben méltatja őket és zenéjüket. Jó időben jó helyen vannak, a megújulási és reformtörekvések, melyek a politikai életet is jellemzik, rájuk is hatottak.

 

Az [[1968]]-as év végül a reformok, a „fényes szellők” tenniakarásának blokkolását hozta a nemzedék számára. Az [[Prágai tavasz|1968–as prágai tavasz]] leverése egyértelműen jelezte a kornak, hogy melyek azok a határok, amiket a rendszer nem enged átlépni. A politka bekeményített.

 

[[1969]]-ben két nagylemezük is megjelent, az első gyakorlatilag a korábbi kis és nagylemezen megjelent dalok válogatásgyűjteménye, csak 4 új szám szerepel rajta. (Átkozott féltékenység (Szörényi L.–Bródy J.) – Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.) – Az ész a fontos, nem a haj (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Mondd, hogy nem hiszed el (Szörényi L.–Bródy J.))

A kultúrpolitika is szorosabban fogta a gyeplőt, bevezetik az ún. „giccsadót”, a kultúrpolitika így próbálta szűkíteni a megjelenő progresszív zenét, egyre több előadó tűnt el hosszabb-rövidebb időre a kortársak közül a nyilvános szerepléstől. Piacosodott a beat-zene is, Levente az együttesen belül az „eladható” zenét favorizálta a régi Illés szellemiségének megtartása mellett, Lajos viszont a régi stílus továbbvitelét szorgalmazta.

 

Az együttesen belül feszültek az ellentétek: Szörényi Levente a zenei korlátait akarta kiterjeszteni, szólólemezt készített, Bródy az alkotói közösséget akarta megmenteni. (így született meg a KITT Egylet (Koncz–Illés–Tolcsvay és a Trió) [[1973]] elején).

 

 

[[1973]]. [[június 10]]-én a [[diósgyőr]]i sportpályán jótékonysági koncertet tartottak „Magyar Popkoncert” névvel ([[Tolcsvay Béla]] és Kuruc Attila kezdeményezésére, a bevételt a tervbe vett Miskolci Ifjúsági Park felépítésére fordították volna), ahol a nyilvánosan először szereplő KITT Egylet tagjaként Illésék mellett gyakorlatilag fellépett a teljes magyar beat-élmezőny (a nyugat-európai koncertturnén résztvevő [[Omega (együttes)|Omega]], az ORI rendezvényen résztvevő [[LGT]] és az akkor még nem koncertező [[Skorpio]] kivételével).

[[Koncz Zsuzsa]] a Fonográf mellett marad, ennek kizárólag az volt az oka, hogy [[Illés Lajos]] nem vállalta, hogy dalokat ír számára, [[Szörényi Levente]] azonban igen.

[[Illés Lajos]] újjáalakítja zenekarát. Az új zenekar későbbiekben a koncertjein egyetlen egy régi Illés számot sem játszott el. [[Pásztory Zoltán]] a nyugati vendéglátóiparban kezdett el dolgozni

A csapat [[Illés Lajos]]on kívül teljesen átalakult, az együttesbe került Jenei Szilveszter (gitár, ének), Papp Tamás (dob, ütők), Selmeczi László (basszusgitár, ének), Serfőző Anikó (ének), és Kiss Ernő Pál (ének).

A korábbi sikereket azonban az együttesnek nem sikerült elérnie, bár az [[1977]]-es Metronóm fesztivált a „Hogyha egyszer” című dalukkal megnyerték. Ezután megjelenhetett ennek a felállásnak az első és egyetlen nagylemeze, a [[Boldog város]] (1978).

[[1982]]-ben ez az együttes is felbomlott.

[[1988]]-ban még megjelent [[Illés Lajos]] szerzői lemeze (Kicsit keserű), melyet [[Illés Lajos]] adott ki, mert a Hungaroton elzárkózott a kiadás elől.

 

Ezek után már csak [[Kisoroszi]]-ban az egyházával, valamint színpadi művek megzenésítésével foglalkozott. (Színpadi művei: a [[Vörösmarty Mihály]] Csongor és Tündéje alapján készült Egy fiú és a [[tündér]] (musical 1975, Görgey Gáborral), Énekes madár, A pillangók szabadok (betétdalok); Liliomfi (zenés játék), Velünk az Isten (oratorikus istentisztelet), Magyar Ének (Cantus Hungaricus), Bethlehem csillaga (2000 opera))

[[2001]]-ben léptek fel legközelebb a legendás összeállításban, a [[Metro|Metro együttes]] és az [[Omega együttes]] társaságban.

 

 

 

==Jelentősége==

 

Az Illés, mint ahogy [[Anglia|Angliában]] a [[Beatles]], [[Magyarország]]on adta át a fiatalságnak a hitet, az őszinteséget, a változtatni akarást, a zenekar nemcsak a zenét jelentette, hanem egyfajta életfelfogást, ízlésvilágot, egy szabadabb magatartásváltoztatásra való törekvést. Egy új világnak a lehetőségét, ahol az emberek szabadabban mondhattak véleményt, önszerveződések jöhettek létre, megindulhatott a klubélet. Az Illés lázadó zenekar, az élvonalból az egyetlen talán abban a korban, akik nyíltan, vagy „virágnyelven”, de kritizálták a rendszert. Zenéjük, dalaik mondanivalója összekötött, nem szétszakított. Az olyan dalszövegek, mint a Ha én rózsa volnék szövege, (egy nemzet himnusza lett), vagy a „Nem akarok állni, ha futnak a percek, nem akarok állni, ha fordul a föld”, „El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, el ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, el ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra...”, „Hódító, rabló katonának én nem állok, testvérem gyilkosává én sohasem válok”, „Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot, valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot”, „Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai., Szégyen reá...” teljesen egyértelműen fejezték ki gondolataikat a korral kapcsolatban és lett többségük az ifjúság himnusza.

 

A Fényes szelek hitével forgatták meg a világot, de vihart is kavartak. Mindaz, ami az Illés körül történt, a [[1960-as évek|60–as évek]] története is, a berobbanásukkal, a hitükkel, a kor szellemétől eltérő gondolataikkal, majd a kifáradásukkal és kényszerű kompromisszumaikkal.

Ők voltak azok, akik felismerték, hogy az igazi kultúra része lehet egy sajátosan magyar népzenei hagyományokra épülő, de mégis korszerű zene, és ezt dalaikban is megjelenítették. Nekik is köszönhető, hogy kialakulhatott Magyarországon az ifjúsági kultúra, melynek ma már természetes része a rock – és popzene is.

 

==Diszkográfia==

====Stúdióalbumok====

* ''[[Ezek a fiatalok (album)|Ezek a fiatalok]]'' – [[1967]]. (LPX 17370), [[1986]]. (SLPX 17991) (Illés-box), [[1990]] (HCD 37445-446), [[1993]] (HCD 37705 CD1)

* ''[[Add a kezed]]'' – [[1972]]. (LPX 17437), [[1986]]. (SLPX 17995) (Illés-box), [[1990]] (HCD 37403), [[1993]] (HCD 37705 CD5)

* ''[[Ne sírjatok, lányok (album)|Ne sírjatok, lányok]]'' – [[1973]]. (LPX 17455)

* ''[[Ne sírjatok lányok2 (album)|Ne sírjatok lányok CD kiadás]]'' – [[2000]]. (HCD 17455)

 

*1979: SPS 70402 Egy régi jó barát vagyok (Illés L.–Demjén F.) – Visz az út hazafelé (Jenei Sz.–Miklós T.)

 

====Nagylemezek====

*[[1969]] LPX 17393: '''''[[Volt egyszer egy lány]]''''' [[Koncz Zsuzsa]] nagylemeze

*1966

** SP 277: Rohan az idő (Szörényi L.–S. Nagy I.) – I who have nothing (Leiber–Stoller) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli, az elsőt az Illés, a másodikat a Metro együttes kíséri.

** SP 316: Négy év után (Szörényi L.–Bródy J.) Koncz Zsuzsa énekli.

** SP 322: Még fáj minden csók (Szörényi L.–Bródy J.) – Nincsen olyan ember (Payer–S. Nagy I.)

*1971

** SP 799: Barbara (Bródy J.) – André (je t'aime) (Szörényi L.–Bródy J.) Mindkét számot Koncz Zsuzsa énekli.

*1972: SP 70006: Mondd el, ha kell (Illés L.–Bródy J.) Koncz Zsuzsa fesztiváldala 1972–ben. A Fesztiválzenekarban Pásztory Zoltán dobol.

*1973

** SP 70058: Dal az ártatlanságról (Szörényi L.–Bródy J.) – Bánatvirág (Szörényi L.–Bródy J.) Mindkét szám Szörényi Levente Utazás című első szólólemezéről való.

*1977: SPS 70244: Miszter Alkohol (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Szőke Anni balladája (Illés L.–Bródy J.)

 

* 1968: LPX 17395: Táncdalfesztivál 1968 (Amikor én még kissrác voltam, Színes ceruzák)

* 1972: AMIGA Stereo 4 55 885 Gruppe ILLÉS Wo ist Julia-Júliára várunk (Szörényi L.–Bródy J.–I. Branoner) – Komm, geh mit mir-Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.–D. Schneider)

* 1991: SLPM 37549: Táncdalfesztivál 1966 (Még fáj minden csók)

 

*1964: LP 7325: Bodrogi Gyula A Patyolat akció című első magyar zenés film hanganyaga.(Vonatzene)

*1965

*1984: SLPM 17896 Máté Péter: Elmegyek válogatáslemez (Úgy várom, jössz–e már)

 

* 1967 Ezek a fiatalok (Zene)

* 1967 Fiúk a térről (Zene)

 

=Hivatkozások=

*[http://www.szuperkoncert.hu/illes/index.html Szuperkoncert]

*Rock Lexikon (Budapest, Zeneműkiadó, 1980)