Wikipédia

„Deák Téri Evangélikus Gimnázium” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Az alapítás évei: Deák téri evangélikus templom
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Dátumok helyesebb írása, rövidítések feloldása
26. sor:
[[1848]]-ban a templom és az iskola is megsérült, egy ideig szünetelt a tanítás. Az [[1850]]-es évektől új iskolarendszer kiépítése kezdődött meg. Ebben a munkában kiemelkedő szerep jutott [[Székács József]] lelkésznek és [[Hunfalvy Pál]] iskolafelügyelőnek ([[1853]]-[[1883]]). Megújították a tanári kart, a tantervet, átszervezték a pesti evangélikus oktatást. Tervbe vették a négyosztályos elemi iskola, a hatosztályos leányiskola és a teljes nyolcosztályos gimnázium kialakítását. [[1854]]-ben a gimnáziumot egyelőre visszaminősítették algimnáziummá.
 
Az [[1865]]/[[1866]]-os tanévtől Segélyegyletet hoztak létre azzal a céllal, hogy a szegény, jó magaviseletű és szorgalmas tanulótársait tankönyvekkel, írószerekkel lássa el, esetleg nekik pénzsegélyt nyújtson. [[1859]]-től a vidéki diákok elhelyezési gondján segített az [[Országos Protestáns Árvaház]]. Az elemi iskola és a gimnázium igazgatása [[1856]]. körül különvált.
 
===A főgimnázium kialakulása (1854-1873)===
36. sor:
A fegyelem szigorú és következetes volt. Büntették az iskola berendezésének rongálását, tiltották a [[Kocsma|kocsmába]] és [[kávéház]]ba járást, az iskolában és környékén való [[dohányzás]]t. Megintéssel, feddéssel, elcsukással, kizárással büntették a bűnöst.
 
[[1877]]. óta a diákok elhelyezésében segített a [[Rózsák tere|Rózsák terén]] lévő [[Országos Protestáns Árvaház]]. Sok vidéki diák itt kapott elhelyezést. [[1873]]-ban kezdte meg működését a Dalárda, [[1882]]-től hallunk zenekarról is. Tovább javultak a tárgyi feltételek: [[1882]]-ben berendezték a [[fizika]]i, majd a [[vegytan]]termet. [[1882]]/[[1883]]-ban vette fel az "Arany János Kör" nevet az iskola legnépszerűbb önképzőköre. Az üléseken a diákok saját műveket olvastak fel, divatba jött történelmi és természettudományi előadások felolvasása, amely után kemény bírálat következett. Az öntevékeny ifjúsági egyesületi mozgalom [[1899]]-ben újult meg. Minden egyesületnek volt egy kinevezett tanárelnöke, voltak választott diák tisztségviselői: elnök, titkár, másodtitkár, jegyző, pénztáros, könyvtáros, ellenőr. Az elnökválasztás nagy eseménynek számított.
 
Az [[1890]]/[[1891]]-es tanévtől megszűnt a délutáni oktatás, viszont ekkorra maradt a torna és a nem kötelező tárgyak oktatása. A testi nevelést szolgálták a kirándulások, melyek közül az első az Adriához vezetett, de felkeresték iskolai szervezésben az [[Duna|Al-Dunát]] és a [[felvidék]]i városokat is. [[1904]] szeptemberében indult meg a tanítás a [[városliget]]i fasorban épült új [[Budapesti Evangélikus Gimnázium|evangélikus gimnáziumban]]. A tanári kar nagy része a fiútanulókkal egyetemben átment az új iskolába.
54. sor:
 
===A Deák Téri Evangélikus Leánygimnázium (1933-1952)===
[[1933]]. szeptemberétől az iskola leánygimnáziumként működött tovább, ahol mindenki megszerezhette az egyetemre is képesítő érettségi bizonyítványt. [[1933]]/[[1934]]-es évben még két épületben folyt a tanítás: a [[Sütő utca|Sütő utcában]] az I.-IV. osztály, a [[Veres Pálné utca|Veres Pálné utcában]] az V.-VIII. osztály. Az [[1934]]/[[1935]]-ös tanévtől megszűnt az iskolának 2 épületben való elhelyezése, mivel a [[Veres Pálné utca]]i épület 15 éves bérlete lejárt. [[1935]]/[[1936]]-ban vezették be az intézeti egyenruhát. Tanítási órákon és minden iskolai alkalommal (ünnepély, [[Istentisztelet]], kirándulás) kötelező volt a viselése. Felöltő, kabát, sapka színe sötétkék volt, a zubbonyra, kalapra [[Luther rózsa|Luther-rózsás]] jelvény került '''E.L.G.''' felírással.
 
Az épület első emeletén működött az elemi iskola, míg a leánygimnázium a 2-3. emeleten helyezkedett el. A földszinten volt tornaterem és orvosi szoba is. Akkoriban még tartozott udvar is az iskolához, ahol szünetekben levegőztek a növendékek. Ez ma a [[Deák tér]]i gyülekezet udvara.
65. sor:
 
===Újraindulás (1992-1993)===
[[1989]]-ben újra megindulhatott a tanítás a [[Fasori Evangélikus Gimnázium]]ban. A volt [[Deák tér]]i diákok és tanárok is hamarosan elkezdtek szervezkedni, programot készíteni. [[1991]]. őszén megindultak a tárgyalások az iskola [[egyház]]i kézbe adásáról. Az [[1992]]/[[1993]]-as tanévet az "Aranytíz" Művelődési Központban kezdte meg a Deák Téri Evangélikus Gimnázium 2 koedukált osztállyal, 57 tanulóval és 4 főállású tanárral. Az újraindult gimnázium [[1993]]. nyarán költözött be a [[Sütő utca]]i épületbe. Ekkor indult el a [[nyolcosztályos gimnázium]] első 2 osztálya is. Az épületet folyamatosan tették használhatóvá. Az [[országgyűlés]] jelentős összeget szavazott meg az iskola felújítására.
 
Bár a Leánygimnázium még 20 évig sem állt fenn, még élő növendékei és tanárai szívükön viselik a mai iskola sorsát, és rendszeresen találkozóra gyűlnek össze minden év májusában. Iskolánkat a Sólyom Éva egykori növendék által elindított „Deák Téri Evangélikus Gimnázium Iskola Alapítvány” támogatja. Emellett még működik az „Evangélikus Leánygimnázium Alapítvány” is, amelynek létrehozását, egykori tanárunk, dr. Győry Aranka kezdeményezte.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Deák_Téri_Evangélikus_Gimnázium”