„Budavári nagy rondella” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új cikk
 
8. sor:
A kör alaprajzú bástyák (rondellák) építése időben megelőzte a sokszögű bástyák keletkezését és az [[ágyú]]k használatának elterjedésével függött össze. A középkori magas, keskeny vártornyokat a [[15. század]] második felétől fokozatosan felváltották az ágyúk elhelyezésére alkalmas és az ostromlók ágyúinak jobban ellenálló alacsonyabb, de vastagabb falú rondellák. [[Magyarország]]on ebben az időben a várak megerősítését a török előnyomulás tette sürgetővé.
 
A budavári nagy rondella építésének pontos idejét nem ismerjük. Az idők folyamán többször átépítették, de belső területe már kezdetben is nagyjából megegyezett a mostanival. Feltételezések szerint a rondellát [[Mátyás király]] korában ([[1458]]–[[1490]]) építhették, más vélemény szerint később, [[Szapolyai János]] idején, de [[1541]] előtt.<ref>[Gerő László: ''A helyreállított budai vár'' 34. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 10 3138 1]</ref> A várról [[1467]] körül készített rajzon még nem tüntették fel, de az [[1541]]-ben, Buda elfoglalásának évében készült metszeten már látható. Neve régi okmányokon ''Baluardo d'Italia'', ''Olasz bástya''; török neve ''Büjük frengi kuleszi'' (idegen módra épült bástya); későbbi nevei ''Nagy-'' vagy ''Palota rondella''. Kaputornya kezdetben ''Torre d'Italia'', ''Olasz kapu''; török neve ''Szoluk-'' (lihegő), később ''Zsigmond kapu''.
 
Buda visszavételekor, [[1686]]-ban az ostromlók tüzérsége a rondella falán nagy rést ütött, a támadók ezen át jutottak feljebb, majd a bástyán felállított ágyúkból lőtték tovább a török védőket. A sérült rondellát később a császáriak valószínűleg helyreállították.
14. sor:
[[1945]] előtt a rondella középkori fala alig volt látható. Kívül csaknem a mellvéd magasságáig érő domb takarta be, a belső teret is jórészt feltöltötték. A kaputorony maradványait neobarokk kerti épületekhez használták fel, beépítették. [[Budapest]] ostroma idején az egész terület erősen megrongálódott, a helyreállítást régészeti kutatás előzte meg. Kiszabadították a feltöltésből a rondella falait, lebontották a sérült épületrészeket. Ennek során kerültek elő a kaputorony középkori részei és több mint 5 m-rel a rondella mai szintje alatt a [[13. század]]i ún. Kelenföldi kapu alapjai. Feltehetően ezt a kaput lebontva, majd a helyét körbeépítve készülhetett az eredeti rondella.
 
A kaputornyot kevéssel a rondella után építhették. Négyzetes alaprajza, az emelet ablakai az 1686-os ostromról készült metszeten jól kivehetők. Alapfalai és az oldalfal egyes részei eredetiek, a gyalogkapu nyílása teljesen épen maradt fenn, a lovaskapu nyílásának is csak a felső része kiegészítés. A tornyot az előkerült adatok alapján a rondellával egyidőben, az 1950-es években restaurálták, illetve a hiányzó részeket kiegészítették.
 
==Jegyzet==
<references/>