„Budavári nagy rondella” változatai közötti eltérés

 

==Történeti áttekintés==

A kör alaprajzú bástyák (rondellák) építése időben megelőzte a sokszögű bástyák keletkezését és az [[ágyú]]k használatának elterjedésével függött össze. A középkori magas, keskeny vártornyokat a [[15. század]] második felétől fokozatosan felváltották az ágyúk elhelyezésére alkalmas és az ostromlók ágyúinak jobban ellenálló alacsonyabb, de vastagabb falú rondellák. [[Magyarország]]on ebben az időben a várak megerősítését a török előnyomulás tette sürgetővé.

 

A budavári nagy rondella építésének pontos idejét nem ismerjük. Az idők folyamán többször átépítették, de belső területe már kezdetben is nagyjából megegyezett a mostanival. Feltételezések szerint a rondellát [[Mátyás király]] korában ([[1458]]–[[1490]]) építhették, más vélemény szerint később, [[Szapolyai János]] idején, de [[1541]] előtt.<ref>Gerő László: ''A helyreállított budai vár'' 34. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963 10 3138 1</ref> A várról [[1467]] körül készített rajzon még nem tüntették fel, de az [[1541]]-ben, Buda elfoglalásának évében készült metszeten már látható. Neve régi okmányokon ''Baluardo d'Italia'', ''Olasz bástya''; török neve ''Büjük frengi kuleszi'' (idegen módra épült bástya); későbbi nevei ''Nagy-'' vagy ''Palota rondella''. Kaputornya kezdetben ''Torre d'Italia'', ''Olasz kapu''; török neve ''Szoluk-'' (lihegő), később ''Zsigmond kapu''.