„Királyföld” változatai közötti eltérés

A szász székek területe eredetileg 190 km hosszú, keskeny földsáv volt Dél-Erdélyben, mely [[Szászváros]]tól a [[Homoród]]mentéig nyúlt el. E területsáv a későbbiekben észak-déli irányban nőttgyarapodott.

Az [[erdélyi szászok]] 12. századi betelepülését követően az [[1224]]-es [[Andreanum]] rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban ([[1224Mátyás király]], megerősítve 1486)megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt Nagyszeben árumegállító jogot is kapott [[Nagy Lajos]]tól. [[1437]]-ben az erdélyi ''három nemzet'' (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a ''szász universitas'' újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás (''királybíró''), ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése ([[comes saxorum]]), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármesterpolgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután [[Brassó vármegye]], [[Szeben vármegye]], [[Nagy-Küküllő vármegye]] ill. [[Beszterce-Naszód vármegye]] részét képezték. Az asszimiláció már a 20. század elején beindult, pl. [[Brassó]] város lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az 1970-es évek kivándorlása folytán a terület német lakossága minimális.

*[[Segesvár]] (lat:Saxoburgum, n: Schäßburg, r: Sighişoara)

*[[Szerdahely]] (n:Reußmarkt, erdélyi szász:Ruzmargt, r:Miercurea Sibilului)

*[[Szászváros]] (n:Broos, erdélyi szász: Waras, r: Oraştie)

*[[Medgyes]] (n:Mediasch, r:Mediaş)