„Egyszerűsítő írásmód” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
LvT (vitalap | szerkesztései)
10. sor:
#Az egyszerűsítő írásmód megnyilvánulásának tekinthetők azok az esetek is, amikor egyes különbségeket nem jelölünk, pl. dz-t és dzs-t röviden írjuk akkor is, amikor hosszan hangoznak, a zárt [ë]-t ''e''-vel jelöljük, a rövid [á] hangot ''a''-val írjuk, a két magánhangzó közt megjelenő [j] hangot elhagyjuk, az ''n'' + ''gy/ty'' betűk találkozásakor fellépő hasonulást – a betűkapcsolatok hagyományos megkötései miatt – szintén nem jelöljük az írásban (ez utóbbiak a magyar nyelv fonológiája alapján megjósolhatók). Ezek listáját l. [[A kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája]] cikkben.
#Az ''i''-re végződő földrajzi nevek ''-i'' képzős származékainál nem írunk két ''i''-t, pl. ''zamárdi, helsinki'' ({{akh|175}}, {{akh|215|szöveg=215.}}).
#Az utcanevek különírásánál ({{akh|182}}) szintén egyyszerűsítésegyszerűsítés figyelhető meg, hiszen nem jelöljük a köztük lévő [[szóösszetétel|szoros nyelvtani kapcsolatot]].
#A harmadik [[mozgószabály]] is egyszerűsítésen alapul, mivel a közös tag mellett elmarad az összetételt jelölő kötőjel (pl. ''kutya-macska barátság'').
#A kijelentő mondat végén álló, ponttal rövidített szó (pl. ''stb.'') után csak egy pontot teszünk.