„Habsburg-törvény” változatai közötti eltérés

[[1920]]-ban, az Osztrák Köztársaság szövetségi alkotmányának hatályba lépésekor a Habsburg-törvényt az alkotmányerejű törvények közé emelték. [[1922]]-ben azonban, amikor a Nyugat-Magyarországtól elcsatolt területeket [[Burgenland]] néven Ausztriához csatolták, az újonnan szerzett tartományban kifejezetten nem léptették hatályba sem a ''„HabsG”''-nek a kisajátításra vonatkozó rendelkezéseit, sem a nemesség eltörléséről szóló törvényt. Ennek reálpolitikai okai voltak: A bécsi kormány arra törekedett, hogy a nyugat-magyarországi birtokos nemesek – köztük a Habsburg-család több tagja is – támogassák a terület Ausztriához tartozását, és a népszavazásokon erre voksoljanak. Emiatt máig vitatott kérdés, hogy a Habsburg-törvény kisajátítási rendelkezései az [[1922]]. utáni időszakban jogérvényesnek tekinthetők-e (ez azt jelentené, hogy az állam alkotmányerejű törvényei nem vonatkoznának egységesen az állam egész területére).