„Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége” változatai közötti eltérés

még mindig reklám az egész, próbálom átírni, de nem vagyok hozzáértő
(reklámszagú)
(még mindig reklám az egész, próbálom átírni, de nem vagyok hozzáértő)
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a rendszerváltást követően jött létre. Elnökét és ügyvezetőjét 4 évente választja a Közgyűlés, melynek 121 főből álló tagsága a vidéki hitközségek és a budapesti körzetek képviselőiből, valamint rabbikból áll.
 
[[Magyarország]]on különböző becslések szerint ma megközelítőleg 80-120 ezer zsidó él{{forrás}} (a [[2001]]-es népszámláláson 12 871-an vallották magukat annak), több mint 90%-a Budapesten. A fővárosban mintegy húsz zsinagógában van rendszeres Istentisztelet, és vidéken is egyre többen gyűlik össze minján péntek esténként. A Szövetség fő feladatának tekinti a vallási élet fejlesztését, a szociális segítségnyújtást, a hagyományőrző oktatást.
 
Az [[1989]]-es [[rendszerváltás]]t követően új időszámítás kezdődött a magyarországi zsidóság életében. Azaz állami korlátok eltűnése visszaállította a vallási élet szabadságát. A [[zsinagóga]]i élet élénkülő közösségi kapcsolatokat teremtett: újra előtérbe került a tanulás ([[talmud]]-tóra,), a szociális gondoskodás,zsidó egymásvallás emberi-erkölcsiszámára segítéseis.
 
<!-- innentől reklámszagú -->
A [[zsinagóga]]i élet élénkülő közösségi kapcsolatokat teremtett: újra előtérbe került a tanulás ([[talmud]]-tóra), a szociális gondoskodás, egymás emberi-erkölcsi segítése.
 
A magyarországi zsidó kultúra különösen gazdag, színes és érdekes. Tradíciónk eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A XIX. századtól a zsidóság lehetőségeket kapott a polgári életre, a társadalomba való beilleszkedésre, anélkül, hogy vallását fel kellett volna adnia. Jelentős tudósokat, orvosokat, írókat, a gazdaságot építő személyiségeket, művészeket adott e közösség Magyarországnak. Közös történelmünk mélypontjai közül a holocaust a legfájóbb számunkra, melynek során 600 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg.
648

szerkesztés