„Húzás (fémalakítás)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
:*Húzás előtti ''hőkezelés'': Az acél alapanyagot húzás előtt hőkezelhetik (''patentálás''), aminek az egyenletes perlites szövet kialakítása a célja.
:*''[[Reve#Revétlenítés|Revétlenítés]]'': A [[reve]] vasoxidokból álló réteg az acél alapanyag felületén, amit húzás előtt mindenképpen el kell távolítani, mert a kemény reve tönkreteszi a húzószerszámot és a huzal felületét. A revétlenítés két lépcsőben történik: előbb mechanikus módszerrel megtörik az oxidréteget (általában hajtogatással), majd kémiai revétlenítéssel, pácolással távolítják el. Ennek során kénsavas vagy sósavas fürdőn vezetik át az acél alapanyagot (néha más revétlenítő anyagokat is használnak).
:*''Kenőanyaghordozó réteg kialakítása'': Huzalhúzáskor – a súrlódás csökkentése céljából – a huzal felületét kenni kell. Acélhuzalok húzásakor a kenőanyag jobb tapadása céljából előbb egy hordozó réteget kell létrehozni. Ezt általában meszezéssel, bóraxozással vagy foszfátozással valósítják meg. Ez a technológiai fázis mindig a revétlenítés folyamatához kapcsolódik, annak utolsó művelete.
:*''Húzás'': Húzás során a darabot kúpos belső felülettel ellátott szerszámon húzzák át. A húzószerszám (a „húzókő” elnevezést is használják) anyaga keményfém (WC + Mo) vagy gyémánt (természetes vagy mesterséges). Ahhoz, hogy a tényleges húzás előtt a darab elejét át lehessen fűzni a szerszámon, azt meg kell hegyezni. A hegyezésre számos módszer alakult ki (periodikus üregezésű hengerpárok, kontrakció előidézése stb.). A fellépő húzóerő nagysága alakítástechnológiai szempontok alapján magyarázható, de egy részét a húzószerszámban kialakuló súrlódóerő képezi. Ezt az erőkomponenst kenéssel lehet (kell) csökkenteni. Kenőanyagként zsírok, olajok, szappanok stb. jöhetnek szóba. Acél és réz húzásakor különböző fémszappanokat használnak, többnyire por, néha vizes oldat formájában. Az alumínium húzásakor zsíros, olajos készítmények használatosak, többnyire adalékolva vagy/és vizes emulzió formájában. A húzószerszámon átdugott darabvéget befogó berendezés fogja meg, amit egy mozgató mechanizmus továbbít. Huzalhúzáskor a huzalt mindig húzódobra csévélik, a húzóerőt a dob és a megfelelő számú menetből álló huzal felülete között kialakuló súrlódóerő biztosítja. A dróthúzás ritkán történik egyetlen húzási fokozattal, általában több húzási lépcső követi egymást. Ennek megfelelően alakultak ki a többfokozatú dróthúzógépek.
| |||