„A forint árfolyamsávja” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor:
*[[1994]]. [[december 22]]-től ± 2,25%
*[[2001]]. [[május 4]]-től ± 15,00% – [[2003]]. [[június 4]]-én a sáv közepét 2,26%-kal leértékelték, azaz az egész sávot ennyivel tolták el a gyengébb irányba. A középparitás azóta 282,36 forint/euró, a sáv erős széle 240,01, gyenge széle 324,71 forint/euró.
*[[2008]]. [[február 26]]-tól a [[Monetáris Tanács]]
==Az árfolyamsáv megszüntetése==
===Előzmények===
A 30 százalék széles árfolyamsávot 2001-ben azon várakozás mellett hozták létre, hogy Magyarország 2006-ban bevezeti az [[euró]]t, azaz 2004-ben már az ugyanilyen szélességű sávot alkalmazó [[Európai Árfolyam Mechanizmus]] (ERM-2) része lesz. Az ezt követő években azonban a romló gazdasági mutatók lehetetlenné tették az ERM-belépést és az euró bevezetése az egyre távolabbi jövőbe tolódott. Az átmenetinek tekintett 30 százalékos sáv így hosszú időre fennmaradt és már 2002-2003 fordulójára valósággá vált az az elméleti ütközés, amelyre a piaci közgazdászok egy része kezdettől figyelmeztetett: a Magyar Nemzeti Banknak akkor is a sáv erős szélén belül kell tartania a forintot, ha inflációs célja védelmében a sáv szélénél is erősebb szintre kellene tornásznia a forintot.
2003 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzati túlköltekezés nyomán az infláció túlszalad az MNB célján és a cél nem érhető el a sávon belüli forinttal. A forint az [[Európai Unió]] bővítése számára utat nyitó ír népszavazás nyomában a sáv szélére erősödött, amiben szerepet játszott az a spekuláció is, hogy eltörlik a forintsávot (amibe azonban a gyenge forint politikáját folyató [[Medgyessy Péter]] vezette szocialista kormány azonban nem ment bele). Ez volt az „első forintválság”, amelyet 2004 folyamán még kettő követett, ezúttal már a forint gyengülését maga után vonva, hiszen a befektetők tudatára ébredtek a magyar gazdaság alapjai meggyengülésének. Az árfolyamsáv kérdése évekre feledésbe merült.
===A megszüntetés===
Az árfolyamsáv megszüntetését majd egy éves spekuláció előzte meg, amely a döntés valószínűségét arra alapozta, hogy 2007 márciusában [[Járai Zsigmond]]ot [[Simor András (közgazdász)|Simor András]] váltotta a [[Magyar Nemzeti Bank]] élén és a piacok arra számítottak, hogy az új elnök jobban szót ért majd a [[Gyurcsány Ferenc]] vezette [[Magyar Szocialista Párt|szocialista]] kormánnyal, többek közt ebben a kérdésben is. Simor a sáv eltörlése mellett kardoskodott, a kormány azonban a forint lehetséges erősödésének gátat szabandó nem támogatta az árfolyamrendszer megváltoztatását (ami a [[jegybanktörvény]] alapján közösen meghozandó döntés). Azok a piaci elemzők, akik a sáv megszüntetését jövendölték, a lépsé valószínű időpontjaként többnyire távolabbi, gyakran több évvel későbbi dátumokat jelöltek meg.
Miután a sáv megszüntetése hónapokig téma volt, sőt a pénzügyi piacokon többször emiatt spekulációs vásárlások is indultak, 2007-2008 fordulójára a piaci várakozás „elaludt”, bár említések szintjén azért a közbeszéd része maradt. A megszüntetésre olyan időpontban került sor, amikor a piacokon gyakorlatilag senki sem számított rá. A magyar gazdasági növekedés lelassult és a kormány közeli politikai és közgazdász körökben tartotta magát az a vélekedés, hogy az erős forint árt az exportálóknak, főleg a kis- és közepes vállalkozói szektorban.
Az időpont ugyanakkor kedvező volt abból a szempontból, hogy a forint ebben az időszakban gyenge volt, azaz olyan távolságra kereskedett a sáv erős szélétől (az euró ellen 265 körül), hogy ez megnyugtató lehetett a kormány számára: akkor sem erősödik a sáv szélén túl, ha a sávot magát eltörlik. A piacokon üdvözölték a régóta várt és a legtöbb pénzügyi piaci közgazdász által ésszerűnek tartott lépést, az időpont ugyanakkor kedvezőtlennek bizonyult abból a szempontból, hogy zavart okozott az MNB kamatszigorító ciklusának kommunikációja közül. A sáveltörlést szentesítő MNB-üléstől ugyanis előzetesen a piaci szereplők döntő része azt várta, hogy az infláció elleni küzdelem hitelességét emelendő a bank emeli kamatait. Amikor csak a sáveltörlést jelentették be, a kamatemelés azonban elmaradt, ezt sokan úgy értelmezték: az MNB kompromisszumot kötött és a
sáv eltörléséért cserébe vállalta, hogy nem emel kamatot, pedig az inflációs nyomás emelkedése ekkor már világos volt.
A forint először csaknem négy hónappal később, [[2008]]. [[június 20]]-án törte át a régi sáv erős szélét, miután a Magyar Nemzeti Bank az erős inflációs nyomás ellen harcolva háromszor egymás után emelte [[Jegybanki alapkamat|alapkamat]]át és a piacok újabb kamatemeléseket vártak.
==Jegyzetek==
| |||