„Közúti vasút” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NZA (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
NZA (vitalap | szerkesztései)
a Kis javítások
11. sor:
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30]]-án nyílt meg. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margitsziget|Margitszigeten]]. Lóvasút üzemelt ezen túl Újpest-Rákospalotán, [[Debrecen|Debrecenben]], [[Szeged|Szegeden]], [[Gyula|Gyulán]] (itt keskenynyomközű) és még számos más helyen.
 
[[Kép:Siemens&Halske-Budapest.png|thumb|right|190px|A Siemens&Halske cég kocsiszínje az [[1890-es évek]]ben], mely egyszerre szolgált a villamosok és a gőzvasút kiszolgálására. Ez a jelenlegi Baross-kocsiszín.] ]
 
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (pl. [[Brassó]]), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskenynyomközű vasutjainak városi szakaszai ([[Békéscsaba]], [[Cegléd]], [[Orosháza]], [[Szatmárnémeti]], [[Nyíregyháza]] - az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). [[Budapest|Budapesten]] gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút - Kőbánya vonalat (mai 37-es villamos vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.