„Csécs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: feleslegessé vált paraméter eltávolítása |
a Robot dolgozik: Kalapos betűk lecserélése (ôõû) |
||
30. sor:
A feljegyzések alapján a falu lakosságát [[1427]]-ben 350-re lehet becsülni. Annak ellenére, hogy a falu nem volt török megszállás alatt, török támadásoktól tartva csaknem teljesen elnéptelenedet. [[1715]]-ben már csak 4 család lakta. A törökök visszavonulása után Szirmay, a falu akkori birtokosa, magyar családokat telepített a faluba. Ezt követően szlovák, lengyel és ruszin telepesek is érkeztek a vidékre. [[1826]]-ban már 1029 lakosa volt a falunak, melynek zöme mezőgazdasággal foglalkozott. 1831-ben a környéken kolera járvány pusztított, amely megtizedelte a falu lakosságát is. [[1869]]-ben 894, [[1903]]-ban 785 és [[1920]]-ban 877 lakost tartottak nyilván a faluban.
Vályi András szerint ''"Nagy Cséts. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Szirmai Uraság, lakosai reformátusok, díszesíti e’ falut a’ birtokos Uraságnak szép Kastéllya, és Úri kertye; nevezetesíti pedig néhai Csétsi János volt Pataki Professzornak itten lett születése, a’ ki nagy tudománnya, és munkái által magát emlékezetessé tette. Ámbár
Fényes Elek szerint ''"Csécs, magyar falu, Abauj vármegyében, Nagy-Idához nyugotra 1 mfdnyire: 874 kath., 10 evang., 300 ref., 65 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Synagóga. Vendégfogadó. Ékesiti a Szirmay uraság szép kastélyja és kertje. Határa nagy kiterjedésü, s jó mivelés után
Csécs egészen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] [[1918]]-as felbomlásáig a monarchia részét képezte. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Csereháti járás]]ához tartozott. Csehszlovákia 1918-as létrejöttétől ide tartozott egészen [[1938]]-ig, amikor Magyarországhoz lett csatolva. [[1945]]-től ismét Csehszlovákiához tartozott egészen a Szlovák Köztársaság megalakulásáig [[1993]]-ban, amióta Szlovákia részét képezi.
| |||