„Piero de’ Medici” változatai közötti eltérés

 

==Családja==

==Utolsó éve==

Pierót az utókor Köszvényes Pieróként (olaszul ''il Gottoso'') tartja számon. A Medici-család számos férfitagja szenvedett [[köszvény]]ben, egy örökletes ízületi gyulladás igen fájdalmas fajtájában. Hogy e melléknevet csak Piero örökölte, annak az lehet a kézenfekvő magyarázata, hogy betegsége miatt nem sok lehetősége volt egyéni hírnevet felépíteni.<ref name="c">Parks, Tim: A Mediciek aranya. Pénz, lélek és művészet a 15. századi Firenzében. Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2006. 15. p.</ref> [[1469]]-re már nagyon beteg volt, s élete utolsó napjai igen zaklatottak voltak. [[Firenze]] utcáin éjjel-nappal csoportok garázdálkodtak, bántalmazták és fenyegették a járókelőket, azt állították, hogy mindezt Piero megbízásából cselekszik. Megvádolták az embereket, hogy a Mediciek ellenzékéhez tartoznak és pénzt csikartak ki tőlük. Piero azzal az eréllyel cselekedett – mellyel oly gyakran meglepte azokat, akik azt hitték, hogy betegsége a szellemét is aláásta és akik félreértették, s gyengeségnek értelmezték azt a tiszteletet – amellyel az állam alkotmányával bánt. Elrendelte, hogy vezessék a szobájába az akciók vezetőit, leszidta őket és figyelmeztette a jelenlévőket, hogy megfékezésükre bármikor visszahívhat a városba néhány száműzött családot. Az erőszak nyomban alábbhagyott, vége szakadt a rendbontásnak. Az év vége előtt azonban Piero elhunyt ([[Lorenzo de' Medici|Lorenzo]] 20 éves, [[Giuliano de' Medici|Giuliano]] pedig 16 éves volt). Testvére, [[Giovanni de' Medici|Giovanni]] (†&nbsp;[[1463]]) mellé temették, a San Lorenzo régi sekretyéjébe. Fiai apjuk és nagybátyjuk sírja fölé porfírszarkofágot emeltek, amelyet akantuszlevelekkel díszítettek – amelyet [[Donatello]] (†&nbsp;[[1466]]) legkiválóbb tanítványa –, [[Andrea del Verrocchio]] ([[1434]]–[[1488]]) tervezett a Mediciek számára.<ref name="d">Hibbert, C.: i.m. 101. p.</ref>

 

<br style="clear: both;" />

|-

|}

 

== Jegyzetek ==

<references/>

 

 

[[Kategória:Medici-család]]