„III. János svéd király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
Ezzel János megsértette az Erikkel korábban kötött megállapodásokat. Erik felszólította Jánost a kastélyok feladására, és Jánosnak választani kellett Lengyelország és Svédország között. Mivel János erre a felszólításra kitérően reagált, 1563-ban árulással vádolták meg, majd megfosztották javadalmaitól. Egy nagy sereg indult János birtokai felé, [[Turku]] irányába. A sereg feladata a herceg elfogása volt. János néhány héten át meg tudta magát védeni, de 1563. augusztus 12-én azzal a feltétellel megadta magát, hogy megkímélik az életét, és fogvatartását igazságosan hajtják végre.
Jánost feleségével négy éven át tartották fogva a gripsholmi kastélyban. 1567 őszén XIV. Erik elméje megzavarodott, mely János szabadon engedését eredményezte. Amikor 1568-ban Erik elméje lecsillapodott, János ismét attól tartott, hogy fogságba esik, ezért nemesi felkelést szervezett Erik ellen. A felkelés hamar elterjedt és 1568. szeptember 29-én János bevonult Stockholmba serege élén. XIV. Eriket foglyul ejtették János pedig felvette a királyi címet.
== Uralkodása ==
| |||