„CCD” változatai közötti eltérés

[[Kép:CCD.jpg|thumb|right|300px|Csillagászati célokra kiváló [[ultraibolya]] és látható tartományban érzékeny CCD.]]

 

== Története ==

A CCD-t [[1969]]-ben [[Willard Boyle]], és [[George E. Smith|George Smith]] fejlesztette ki a AT&T [[Bell Labs]]nál. A laboratórium éppen egy képtelefonon dolgozott, és a félvezető [[buborékmemória]] kifejlesztésén. A kettőt összekötve Boyle és Smith kifejlesztette, az őáltaluk töltés-buborék eszköznek (''Charge „Bubble” Devices'') nevezett felépítést. Az eszköz lényege az a képesség volt, hogy töltést tudott végigvinni egy [[félvezető]] felületén. Mivel a CCD memóriaeszközként kezdte pályafutását, ezért csupán bemeneti [[regiszter (számítástechnika)|regiszter]]en keresztül kapott töltést. Hamarosan világossá vált, hogy [[fotoeffektus]]sal is fel lehet tölteni az egyes elemeit, és így kép hozható létre. [[1970]]-re a Bell kutatói egyszerű lineáris eszközökben képesek voltak képet létrehozni; megszületett a CCD. Több cég, többek között a [[Fairchild Semiconductor]], az [[RCA]] és a [[Texas Instruments]] is beszállt a fejlesztésbe és programok készítésébe. A Fairchild volt az első, a kereskedelmi eszközök terén, [[1974]]-ben egy lineáris 500 elemes, és egy két dimenziós 100 x 100 pixeles eszközzel.