„Charles Jacque” változatai közötti eltérés

Jacque nagyon gondos megfigyelő, előszeretettel ábrázolja a birkanyájakat a szabadban, a tanyai istállót, a sertéseket óljuk körül és a baromfiudvart. Rézkarcai is kiválóak. Stílusának kezdeti modorosságát hamarosan elhagyja, s széles ecsetvonásokkal fest, [[állat]]ábrázolásaival együtt a [[növény]]i világot és az évszakok, napszakok változásait és az [[időjárás]] viszontagságait is megfesti. Legjobb barátai [[Barbizon]]ban [[Théodore Rousseau]] és [[Jean-François Millet ]], sok is közöttük a hasonlóság, Jacque kitűnő tájfestő éppen úgy, mint Rousseau, a haszonállatok tanya körüli ábrázolásának súlyos [[realizmus]]ával pedig a francia [[paraszt]]i világot festi meg éppen úgy, mint Millet az ő emberábrázolásával. Az [[ipar]]osodó, [[város]]iasodó világban nosztalgiával gondoltak a nemrégen még vidéken élt emberek a szabad természeti táj [[erdő]]ire, legelőire, az ott barangoló [[juh]]nyájakra, sokat is festette Jacque ezt a témát, volt is vele sikere. [[Constant Troyon]] mellett Jacques a barbizoni iskola másik nagy állatfestője.