„Pacha Ágoston” változatai közötti eltérés

Az [[első világháború]] befejezését követően a [[csanádi egyházmegye]] területét feldarabolták. Az ősi püspökség legnagyobb részét, 163 plébániával és [[Temesvár]] központtal a [[Román Királyság]] kapta. Az [[csanádi egyházmegye|egyházmegye]] [[románia]]i részén [[1923]]. [[február 17]]-én, [[Temesvár]] központtal Apostoli Kormányzóságot állítottak fel.<ref name="autogenerated2">[http://www.gerhardinum.ro/puspokseg.php?menu=3&lang=Ma&op=puspokseg A Temesvári Római-Katolikus Egyházmegye rövid története]</ref> [[1923]] márciusában, [[Glattfelder Gyula]] csanádi püspök kényszerű távozása után az egyházmegye [[románia]]i részének [[apostoli kormányzó]]ja. [[1927]]. [[május 15]]-én M. Dolci pápai [[nuncius]] [[Temesvár]]on lebedói püspökké szentelte fel. A román konkordátum értelmében, az [[1930]]. [[június 5]]-én megalapított temesvári püspökség első püspöke, melynek székét [[szeptember 29]]-én foglalhatta el. Elődeinél fontosabbnak tartotta a hívőkkel való közvetlen érintkezést, templomok sorát szentelte fel, s bérma útjain a legtávolabbi falvakat is felkereste. Az [[1934]]-es berlini látogatásakor fogadta őt [[Adolf Hitler]] is. [[1939]] és [[1944]] között a román szenátus tagja. Az [[1944]] végi német kitelepülés, majd kitelepítés a hívek számát jelentősen csökkentette; és az [[1948]]. [[augusztus 4]]-én kiadott rumén kultusztörvény már a temesvári püspökséget sem ismerte el önálló püspökségnek.<ref name="autogenerated1">Diós I., dr.: i.m. 706. p.</ref> Ez évtől csupán mint esperesség folytathatta tevékenységét.

A szerzetesrendek és a különböző egyházi szervezetek működését betiltották. A papi szemináriumot és a felekezeti tanintézeteket bezárták, az épületeket elkobozták.<ref>[http://www.gerhardinum.ro/puspokseg.php?menu name=3&lang=Ma&op=puspokseg A Temesvári Római-Katolikus Egyházmegye rövid"autogenerated2" története]</ref> [[1950]]. [[július 19]]-én letartóztatták, és az [[1951]]. [[szeptember 11]]‑[[szeptember 17|17]]. között megrendezett kirakatper során, az akkor 81 éves püspököt 18 évi fegyházra, 50 ezer [[román lej|lei]] perköltségre és [[Heber János]] ([[1910]]–[[1988]]) egyházmegyei titkárral közösen 306 ezer [[román lej|lei]] kártérítésre ítélték.

A börtönben csaknem teljesen megvakult. [[1954]]. [[május 31]]-én bocsátották szabadon, haláláig újra kormányozta az egyházmegyét. Sírja a [[temesvári székesegyház]]ban található.<ref>Diós I.,name="autogenerated1" dr.: i.m. 706. p.</ref>