„Lamberg Ferenc Fülöp” változatai közötti eltérés

1848. [[szeptember 25]]-én az udvar – [[Jellasics József|Jellasics]] bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért [[szeptember 27]]-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította. A gróf hivatalának átvételére [[szeptember 28]]-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül [[Batthyány Lajos|Batthyány Lajost]]t kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, [[Theodor Baillet von Latour]], osztrák hadügyminiszterre is, akit a [[Bécs|bécsibécs]]i tömeg gyilkolt meg 1848. [[október 6]]-án.)

Lamberg halála új szakaszt nyitott a szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az [[V. Ferdinánd|uralkodó]] – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a [[Pákozdipákozdi csata|pákozdi csatavesztés]]vesztés híre azonban még nem – [[október 4]]-én feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.