„Hermeneutika (Arisztotelész)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kategóriák új sorba rendezése |
a kozmetikai javítások |
||
19. sor:
=== Alapvető, [[nyelvtan]]i észrevételek ===
==== A megértés alapfeltétele: azonos jelentést hordozó, közmegállapodászerű jelek ====
29 ⟶ 28 sor:
A szavaknak két (vagy, ha az igéket és a névszókat külön csoportnak vesszük, három) fajtája lehet a [[kommunikáció]]s céljukat tekintve.
* '''Az önálló jelentéssel bíró szavak'''nak (melyek „önmagukban is kifejeznek valamit”), azaz Arisztotelész kifejezésével a [[névszók]]nak <sup> [[Herméneutika#Névszók|(A névszók Arisztotelész szerint...)]] </sup> és [[ige (szófaj)|igéknek]] <sup> [[Herméneutika#Igék|(Az igék
* Mondatokat, kijelentéseket úgy kapunk, hogy összekapcsoljuk őket (ti. a névszókat, igéket): erre szolgál a '''kopula''', vagyis a ''„van”'' ( <sup>+</sup><big>¸</big></sup></sup>εστι) szócska; melyet a görög nyelvben (és az indoeurópai nyelvekben) nem csak létezést kifejező, hanem igei állítmánypótlást kifejező létige szerepében is használunk. A kopulának tulajdonképpen ennyi a jelentése, a névszóknak és igéknek azonban önálló jelentésük is van. Arisztotelész tudomásunk szerint az első, aki bizonyítottan felfedezi az összekapcsolás és a kopula ilyen jelentőségét.
* Az '''összekapcsolással '''(συμπλοκή)''' jön létre a mondat''' (λόγος): „olyan beszéd, amely kifejez valamit, és amelynek különválasztott részei [ti. a névszók] is jelentenek valamit, de nem mint állítás [hanem mint kifejezés].” <sup>[[Herméneutika#Mondat|(5. idézet...)]]</sup> A mondat jelentéssel bíró elemei, a névszók és/vagy igék '''[[atom]]'''szerűen viselkednek a jelentésre nézve, azaz ők maguknak van jelentésük, de ha tovább osztjuk őket részekre, a részeknek általában már nincs jelentésük <sup>[[Herméneutika#A név mint atomi jelentésű jel: A terminus|(magyarázat...)]].
36 ⟶ 35 sor:
=== Egyszerű kijelentő mondatok. Tagadás: ellentmondás és ellentét ===
==== Mondat, kijelentés, állítás, tagadás ====
119 ⟶ 117 sor:
== Idézetek ==
=== Arisztotelész „kommunikációmodellje” ===
125 ⟶ 122 sor:
=== A kijelentések elemei: névszók, igék és összekapcsolásuk ===
==== Az összekapcsolás ====
153 ⟶ 149 sor:
=== Mondattan ===
==== Mondat ====
173 ⟶ 168 sor:
=== Az egyszerű kijelentések logikája ===
==== Állítás és tagadás ====
:„Elsősorban az állítás olyan, ami egy, aztán a tagadás. A többi mind kapcsolás révén egy. Azonban minden kijelentés tartalmaz vagy igét, vagy igealakot. Hiszen az ''ember'' szó jelentése – ha nem tesszük hozzá a ''van''t, a ''volt''ot vagy a ''lesz''t, vagy ilyesmit – egyáltalán nem kijelentés [...].” ''(5. fej.)''
:„Az állítás pedig olyan kijelentés, amelyvalamit valaminek tulajdonít [...]”. ''(6. fej.)''
(hogy miért egy és nem több a ''kétlábú szárazföldi állat'' – hiszen nem azért egy, mert egyszerre mondjuk ki – ezt egy másik tanulmány mondja el.” (5. fej.)
193 ⟶ 186 sor:
=== Modális kijelentések ===
== Jegyzetek, magyarázatok ==
([[Herméneutika#Tartalma|<< Vissza a tartalomjegyzékhez]])
234 ⟶ 226 sor:
=== A kizárt harmadik problémája ===
== Lásd még ==
|