„Székelytámadt vár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
==Leírása==
A [[székelyudvarhely]]i Főtér (Szabadság tér) északnyugati sarkától a Vár utcán haladva északkeleti irányban, mintegy 200 méterre a székelyudvarhelyi vár előterébe érkezünk. A középkori vár az egykori mezőváros, de a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke az egykori Törvényszék utca és a városszerkezet meghatározó eleme. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögű) mögötte, hátul a nyolc szögű Hajdú bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy-bástya („el-romlott” megjelöléssel; az egykori Kornis utca – ma Horea utca – felőli részen ma is látható a feltehetően Kornis-címer és egy felirat helye) helyreállított maradványai láthatók. A bástyákat a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el (Albert Dávid, 1991).
==Története==
A mai Székelyudvarhely területén legkorábban a római időkben épült erődítmény (castrum) a határvédelem céljából. Ez a castrum is illeszkedett a sófalvi, siklódi, martonosi, [[Firtos vár|énlaki]], székelyszentmihályi castrumok sorába, amelyeket keletre a homoródszentpáli folytatott.
A mai állapotában látható várat [[János Zsigmond]] fejedelem építtette 1562-65 között, az ellene fellázadt [[székelyek]] megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.▼
Az udvarhelyi castrum a II. század vége felé épült, őrizetét a germánokból álló Cohors I. Ubiorum és Cohors IV. Britanica néhány centuriója látta el.
A Philippus és Decimus között dúló polgárháború (248-250) idején a barbárok elfoglalták és elpusztították.
A XIV. század folyamán valószínűleg ferencesek vagy domokosok kerültek az erődítménybe, akiknek zárdája a XVI. század közepéig fennállott.
A [[székelyek]] köztudomásúlag vehemensen ellenezték, hogy a [[Székelyföld]]ön bármilyen vár épüljön. Ebbéli álláspontjuk még a tatárjárás után sem változott, ezért az erdélyi vajdák a templomok megerősítésével ([[vártemplom]]ok) próbálták növelni a terület védelmi képességeit.
Az ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferences rendház helyén.
[[1492]]-ben a székelyek [[II. Ulászló]]hoz intézett levelükben így panaszkodtak [[Báthori István]] erdélyi vajdára: ''„És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson.”'' A király [[1493]]. január 19-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta.
▲A
==Források==
| |||