Wikipédia

„Antall József (politikus, 1932–1993)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
in memorian -> in memoriam + kategória: magyar politikus
Szajd (vitalap | szerkesztései)
1 392 szerkesztés
a Lektorálás
1. sor:
'''Antall József''' ([[Budapest]], [[1932]]. [[április 8]]. -– Budapest, [[1993]]. [[december 12]].) [[tanár]], [[könyvtáros]], [[muzeológus]], [[politikus]] -– a [[rendszerváltás]] utáni első szabadon választott [[magyar kormány]] miniszterelnöke[[miniszterelnök]]e.
 
==Családja==
Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József [[jogász]], [[hivatalnok]], több minisztérium dolgozója -– nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. Alapító tagja volt [[1931]]|1931-ben]] a [[Független Kisgazdapárt]]nak. A [[II. világháború]] alatt [[menekültügyi kormánybiztos]], a német megszállást követően lemondott, majd a [[Gestapo]] letartóztatta. A háború után [[kormánybiztos]], majd a [[Tildy Lajos|Tildy]]-kormányban]] [[újjáépítési miniszter]] 1946-ig. Később a [[Magyar Vöröskereszt]] elnöke lett, de a [[kommunizmus|kommunista]] hatalomátvételt követően kénytelen volt lemondani, s visszavonult oroszi birtokára.▼
 
▲Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József jogász, hivatalnok, több minisztérium dolgozója - nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. Alapító tagja volt [[1931]]-ben a [[Független Kisgazdapárt]]nak. A [[II. világháború]] alatt menekültügyi kormánybiztos, a német megszállást követően lemondott, majd a [[Gestapo]] letartóztatta. A háború után kormánybiztos, majd a [[Tildy Lajos|Tildy]]-kormányban újjáépítési miniszter 1946-ig. Később a [[Magyar Vöröskereszt]] elnöke lett, de a kommunista hatalomátvételt követően kénytelen volt lemondani, s visszavonult oroszi birtokára.
 
Édesanyja Szűcs Irén, aki falusi tanító lányaként látta meg a napvilágot. Tanító apja, Szűcs István is politikai pályát járt be: helyettes államtitkár volt.
 
Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edith. Feleségétől Fülepp Klárától, két gyereke született: Antall György, ügyvéd és Antall Péter, [[fotóriporter]].
 
==Tanulmányai==
 
Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.
 
Antall a budapesti [[Piarista GimnáziumbanGimnázium]]ban érettségizett [[1950]]|1950-ben]]. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép -– amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] bölcsészettudományi[[bölcsészettudomány]]i karának magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakos hallgatója lesz. Diplomamunkáját [[Eötvös József]] politikájából írta. A tanári diploma mellé megszerzi a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is.
 
==Életút a miniszterelnökségig==
A diploma megszerzése után Antall a [[Magyar Országos Levéltár]]ban, majd a [[Pedagógiai Tudományos IntézetbenIntézet]]ben dolgozott. [[1955]]|1955-ben]] az [[Eötvös József GimnáziumbanGimnázium]]ban kezd tanítani, melynek forradalmi bizottsága élére kerül [[1956]] októberében. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a [[Keresztény Ifjú Szövetség]] megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe veszik, bár továbbra is taníthat. [[1957]]|1957-ben]] a [[Toldy GimnáziumbanGimnázium]]ban tanít tovább, ám [[1959]]|1959-ben]] politikai magatartása miatt végleg eltiltják a pedagógusi pályától.▼
 
Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozik. [[1963]]|1963-ban]] a [[Magyar Életrajzi LexikonbaLexikon|''Magyar Életrajzi Lexikon''ba]] ő írja meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismeri fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az [[1964]]|1964-ben]]n megnyílt [[Semmelweis Orvostörténeti Múzeum]], Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozik, majd igazgatóhelyettes, [[1974]]|1974-től]] pedig igazgatója az intézetnek.▼
▲A diploma megszerzése után Antall a [[Magyar Országos Levéltár]]ban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. [[1955]]-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezd tanítani, melynek forradalmi bizottsága élére kerül [[1956]] októberében. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe veszik, bár továbbra is taníthat. [[1957]]-ben a Toldy Gimnáziumban tanít tovább, ám [[1959]]-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltják a pedagógusi pályától.
 
Kutatásai kapcsán számos alkalommal kerül kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. [[1986]]|1986-ban]] a [[Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság]] alelnöke lett.▼
▲Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozik. [[1963]]-ban a Magyar Életrajzi Lexikonba ő írja meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismeri fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az [[1964]]-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozik, majd igazgatóhelyettes, [[1974]]-től pedig igazgatója az intézetnek.
 
▲Kutatásai kapcsán számos alkalommal kerül kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. [[1986]]-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.
 
==Visszatérés a politikába==
Az Ellenzéki Kerekasztal [[1989]]. [[március 22]]|március 22-én]] jött létre, s az akkor már pártszerűen működő [[Magyar Demokrata Fórum]] Antallt is delegálja a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.▼
 
Antall Józsefet [[1989]]. [[október 21]]|október 21-én]] elsöprő többséggel választották meg a küldöttek aza [[Magyar Demokrata Fórum]] (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. azAz 1990-es választások nyertese az MDF lett, így [[május 23]]|május 23-án]] Antall József alakíthatott kormányt.▼
▲Az Ellenzéki Kerekasztal [[1989]]. [[március 22]]-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő [[Magyar Demokrata Fórum]] Antallt is delegálja a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.
 
▲Antall Józsefet [[1989]]. [[október 21]]-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek az MDF elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. az 1990-es választások nyertese az MDF lett, így [[május 23]]-án Antall József alakíthatott kormányt.
 
Antall - akinek ekkor már meg kellett küzdenie a betegségével is - koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külhoni feltételeit. Az Antall-kormány hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.▼
 
▲Antall -– akinek ekkor már meg kellett küzdenie a betegségével is -– koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal[[frakció]]kkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külhoni feltételeit. Az Antall-kormány hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.
Betegsége - még a kormányzati ciklus lejárta előtt - legyűrte szervezetét, s [[1993]]. [[december 12]]-én elhunyt.▼
 
▲Betegsége -– még a kormányzati ciklus lejárta előtt -– legyűrte szervezetét, s [[1993]]. [[december 12]]|december 12-én]] elhunyt.
==Külső linkek==▼
 
▲==Külső linkekhivatkozások==
* [http://antalljozsef.hu/eletut.htm In memoriam Antall József]
 
[[Kategória:Életrajzok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Antall_József_(politikus,_1932–1993)”