„Székelytámadt vár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
Az ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferences rendház helyén.
[[1492]]-ben a székelyek [[II. Ulászló]]hoz intézett levelükben így panaszkodtak [[Báthori István]] erdélyi vajdára: ''„És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson. ”'' A király [[1493]]. [[január 19]]-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta.
A várat [[János Zsigmond]] fejedelem 1562-65 között, az ellene fellázadt [[székelyek]] megfékezésére, újjáépítette és megerősítette, és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.
Benkő József (1740-1814) "A székelyek és székelyföld" c. latin nyelven írt munkájában (fordítása megjelent az "Erdélyi ritkaságok" c. sorozatban 1944-ben) közölt leírás szerint: ''„A vár falán két helyen a kőbe vésett jelvények most is láthatók: a pajzsnak felső részében a Nap és a Hold, a négy folyóval és a kettős kereszttel, (amelyek Magyarország jelvényei), továbbá egy sas, fején koronával, egy oroszlán és két felől egy-egy farkas feje, két lába és mellső része. A pajzsnak alsó részén 3 emberi fej, egyik felől egy egyszarvú, másfelől egy kígyó szájában egy kisgyermekkel, amint karjait széttárja.”''
==Források==
| |||