„Kővágóörs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a na jó ez így nem lesz az igazi.... |
|||
1. sor:
{{Magyar település infobox
| név = Kővágóörs
| címer = Kovagoors cimer.jpg
| régió = Közép-Dunántúl
20 ⟶ 18 sor:
| koorde_perc = 35
| koorde_mperc = 56.58
}}
26 ⟶ 23 sor:
==Fekvése==
[[Kép:Kovagoors map.jpg|thumb|
A festői [[Káli-medence|Káli-medencét]] déli irányból, a [[Balaton]] felől legkönnyebben [[Révfülöp]]ön keresztül lehet megközelíteni autóbusszal vagy személygépkocsival. A legközelebbi vasútállomás helye
▲A festői [[Káli-medence|Káli-medencét]] déli irányból, a [[Balaton]] felől legkönnyebben [[Révfülöp]]ön keresztül lehet megközelíteni autóbusszal vagy személygépkocsival. A legközelebbi vasútállomás helye [[Révfülöp]]. Kővágóörs az [[1948]] óta [[tájvédelmi körzet]]nek nyilvánított medence déli kapuja. Hozzá tartozik a Balaton partján [[Révfülöp]] és [[Balatonrendes]] között fekvő [[Pálköve]], így Balaton-parti település is.
A falut megközelíthetjük még [[Kékkút]]ról, mely körülbelül négy kilométerre fekszik a mintegy 16 km-re lévő [[Tapolca]] irányában, vagy [[Köveskál]]ról, melynek távolsága öt kilométerre tehető.
41 ⟶ 35 sor:
Az [[Árpád-kor]]ig visszavezethető ősi nemesi családjainak itteni lakóhelye folytán hosszú ideig alispáni székhely is volt. Lásd az úgynevezett ''Kerkápoly ház'', ami a falu mai tájháza [[1995]]-óta, egykori tulajdonosa Kerkápoly István alispán után elnevezve. <ref>Mint, Kerkápoly István alispán, aki valaha a hajdani Vicispán utca (ma Petőfi út) 18. sz. alatt álló lakatlan, műemlék-jellegű, 1821-ben épült házat tulajdonolta. Forrás: KÁLI-MEDENCE tájvédelmi körzet II. Túrák és látnivalók (1984, 10 000 példányban, belív: 84 2246 Pannon Nyomda, Veszprém) ISBN 963 55 258 0, ISBN 0139-245 x </ref>
===A kőtenger===
Nevét a község közvetlen közelében található, de a falu házai alatt is előforduló, hatalmas lapos sziklából álló ''kőtengeréről'' és annak főként malomkő, pincebolt, bástya, mezsgye céljára való bányászatáról, „vágásáról” kapta. Egyáltalán nem ritka, hogy egy szabad szemmel pusztán egy-másfél méter magasságúnak és kerületűnek látszó szikla a felszín alatt legalább ugyanekkora vagy még nagyobb terjedelmű. (A 2005-2006-os útfelújítások során ez komoly nehézségeket okozott.) A jelenség eredete egy ritka [[geológia]]i képződmény, a [[pannon kor]]i tenger megkövesedett homokturzása.▼
▲Egyáltalán nem ritka, hogy egy szabad szemmel pusztán egy-másfél méter magasságúnak és kerületűnek látszó szikla a felszín alatt legalább ugyanekkora vagy még nagyobb terjedelmű. (A 2005-2006-os útfelújítások során ez komoly nehézségeket okozott.) A jelenség eredete egy ritka [[geológia]]i képződmény, a [[pannon kor]]i tenger megkövesedett homokturzása.
{{Idézet 2|A rendkívül kemény kavarchomokkőtömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében. |Terebess Online<ref>[http://www.terebess.hu/kert/kotenger.html Káli-medence „kőtengerei”<!-- Robot generálta cím -->]</ref>}}
[[Kép:Kovagoors-05.jpg|thumb|
A századfordulón még nagy területű kőhátak mai maradéka a védett ''salföldi'', ''szentbékkálli'', ''kővágóörsi'' kőtenger. A kövekbe a szél és víz kis barlangokat, tavacskákat formált. Színes moha, zuzmó, boróka, galagonya és szeder, apróbb fácskák adják meg a táj hangulatát.
91 ⟶ 82 sor:
Kép:Kővágóörsi templomok.jpg| A templomok
Kép:Temeto.jpg| A mediterrán hangulatú temető
Kép:Kovagoors kotenger.jpg| A kőtenger
</gallery></center>
| |||