„Fászl István” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
Négy éves gyűjtőmunka eredményeként név nélkül közölte Sopron és környéke légyfaunájának alapvetését. A dolgozat az igen precíz lelőhely adatok mellett néhány ökológiai tényezőt is közölt a légyfauna áttekintése során. Gyűjteménye megsemmisült.
Sopron város készülő monográfiája számára állította össze a város környékének virágos növényei listáját. A monográfia azonban nem jelent meg, így munkája kéziratban maradt.
Amikor 1890 január 19-én a magyar ornithologusok Budapesten összegyültek, hogy a második nemzetközi ornithológiai kongresszus előkészítéséről tanácskozzanak, Fászl is megjelent közöttük. Ez volt talán egyedüli nyilvános szereplése. A még abban az évben végrehajtott szinkron tavaszi madárvonulás megfigyelésben ő Sopron vidékén tevékeny részt vett és megfigyelései [[Herman Ottó]]: A madárvonulás elemei Magyarországban 1891-ig című munkájában láttak napvilágot. Az ornithológiai központ megalakulása után, amíg csak egészsége engedte, szintén évente figyelte a madárvonulást s jelentései az országos összefoglalóban az «Aquilan» évkönyvben jelentek meg (1894-1898. években).
Madártani munkásságának elismeréséül 1896. március 21-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Ornithológiai Központ levelező tagjává nevezte ki.
[[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd]] főherceg soproni tartózkodása alatt többször felkereste Fászlt s megnézte gyűjteményét; sőt 1884-ben a [[I. Ferenc József|király]] is meglátogatta és érdeklődéssel hallgatta Fászl magyarázatát és felvilágosításait, melyekkel féltékenyen őrzött kincseit bemutatta.
| |||