„Cefalù” változatai közötti eltérés

 

==Történelme==

Cefalù nevét először [[Kr. e. 396]]-ban említik feljegyzésekben. Fontos helyzete, úgy tűnik, mindig is kedvező fekvéséből fakadt. A város [[görög nyelv|görög]] neve '''Kephaloidion''': a görög "kefalé" (jelentése: hegyfok) szóból ered. Ez a szirt ma is látható a város fölött. A város ókori [[történelem|történelme]] nem túl eseménydús, bár a [[prehellén]] időkből számos lelet maradt fönn, ami azt bizonyítja, hogy a mai város fölötti [[barlang]]okban emberek éltek. A város nem volt görög gyarmat, erre legalábbis nem utalnak források. [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]]tól tudjuk, hogy [[Kr. e. 396]]-ban a [[karthágó]]i hadvezér, [[Imilkon]] szövetséget kötött az itt lakókkal. [[Kr. e. 307]]-ben [[Szürakuszai]] [[türannosz]]a, [[Agathoklész]] foglalta el. A várost – árulás révén – [[Kr. e. 254]]-ben bevették a [[Római Birodalom|rómaiak]], az ő uralmuk alatt virágzásnak indult, és megkapta [[Szicília]] pronvincia "[[civitas de cumana]]" címét. Az [[arabok|arab]] (szaracén) támadásokat Cefalù sokáig állta, de végül [[858]]-ban elfoglalták. A kitartó ellenállás miatt büntetésből lemészárolták a teljes lakosságot, a várost pedig fölgyújtották. A [[normannok]] söpörték ki végül az arabokat a területről. Uralmuk (pl. [[II. Roger]]) alatt felvirágzott a [[művészet]] és a városi élet. [[1131]]-ben [[püspök]]i székhellyé avatták.

 

==Látványosságai==

Az itt föllelhető ősi romok egy sokszögű, ókori épületben merülnek ki (ez a szerkezet Szicílián meglehetősen ritka), melynek minden oldalán sétaút vezet, és mindegyikhez tartozik egy-egy kamrabejárat. Ezeket szépen vágott kőből építették, görög módra, de hogy pontosan mikor, azt nem lehet biztosan tudni. Abból kiindulva, hogy a tömbök illesztése igen pontos, az időpont nem lehet túl korai.