„Fúga” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ro:Fugă (muzică) |
a Gyakori helyesírási hibák javítása kézi ellenőrzéssel |
||
2. sor:
A '''fúga''' ([[olasz nyelv|ol.]] Fuga, [[francia nyelv|franc.]] és [[angol nyelv|ang.]] Fugue, [[német nyelv|ném.]] Fuge) az [[ellenpontozó]] műformák közt a legjelentékenyebb, mely a századokon át fejlesztett többszólamú zenéből végül a [[18. század]]ban magas színvonalra emelkedett, kiváltképen [[Johann Sebastian Bach]] és [[Georg Friedrich Händel]] műveiben.
A fúga név a latin ''fugere'' (kergetni) szóból keletkezett, mert lényege abból áll, hogy több szólam egy rövid zenei frázist vagy hosszabb-rövidebb tételt több száz [[ütem]]en keresztül, minden – főleg – rokonhangnemben ismétel; úgymond egyik a másikat pihenés nélkül kergeti, hajszolja, mialatt a többi szólam hozzájuk a
A fúgának legtökéletesebb formai szerkezete a négyszólamu fúga, mely a négy fő emberi hangfajra ([[szoprán]], [[alt]], [[tenor]] és [[basszus]]) támaszkodik. A korábbi századokban csak kétszólamu fúgák voltak divatban – s azok is az egyházi figurált éneklésből fejlődtek ki – hosszabb ideig nem is voltak egyebek, mint szoros utánzatok [[kánon (zene)|kánon]] alakjában; hol a kezdő szólamot egy másik szolgai módon utánzott, előbb egy oktáv-, később más párhuzamban is. Majd egy harmadik- és végül egy negyedik szólam is bekerült ebbe a körforgásba. Lassanként aztán szabvánnyá vált, hogy a fő dallamszólamot csak egy másik szólam utánozza, különböző, de mindig rokonhangnemben, a többi pedig azalatt a főszólamtól eltérő
A fúga szerkezetének rendszere a következő:
#''Dux'' (vezérszólam), vagy ''Guida'' (téma), melyet a szereplő ének vagy hangszerszólamok bármelyike egymagában elkezdhet. Az ilyen főtéma terjedelme tetszés szerinti: lehet két-három taktusból álló dallammotívum, vagy tíz-tizenkét taktusra terjedő periódus is, de a taktusszám későbbiekben minden szólamnak szorosan be kell tartania.
#''Comes'' (társszólam), vagy ''Riposta'' (felelet), amely azáltal érvényesül, hogy amikor a főtéma kezdő frázisának vefejeződik, és ezt egy másik szólam veszi át, a Dux, a vezérszólam hozzá
#''Repercussio'' (kidolgozás), amely azáltal érvényesül, hogy mielőtt a főtémát utánzó szólamok valamelyike „fölvenné a fonalat”, a többi szólam együttesen a Dux és Comes hangkészleteiből szőtt, de más-más alakú hangképleteket csoportosít egynéhány taktuson át, mintegy előkészítendő hidat képezve a főtéma újbóli fölcsendüléséhez.
|