„Green Park (park)” változatai közötti eltérés

A '''Green Park''' (hivatalosan a '''The Green Park''') egyike [[London]] királyi parkjainak. Tereürlete nagyjából 21 hektár, a [[Hyde park]] és a [[St. James Park]] között terül el. A [[Kensington Gardens]]-szel és a [[Buckingham palota]] kertjeivel együtt majdnem egy [[Whitehall]]tól és a Viktória állomástól [[Kensigton]]ig és [[Notting Hill]]ig egy egybefüggő zöldfelületet alkotnak.

 

 

==Története==

Állítólag a park a kezdetekben a közeli St James’s kórházban elhunyt leprások mocsaras tenetője volt. Először [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] záratta be, mikor a XVI. században a Poulteney család birtokának lett a része. A család [[1668]]-ban a bírtok egy részéről lemondott a család, mely ezt követően [[I. Károly angol király|I. Károly]] birtokába került, s ezt követően ennek a területnek a nagyobik részén létrehozta a parkot.<ref>'The Bailiwick of St. James', Survey of London: volumes 29 and 30: St James Westminster, Part 1 (1960), pp. 21-28. URL: http://www.british-history.ac.uk/report.aspx?compid=40542. Date accessed: 29 January 2008.</ref> Ő alakította ki a park sétányait és építtetett egy jégházat, ahonnét nyáron hozták az italokhoz a jeget. Akkoriban a park London szélén volt, s még a XVIII. század közepén is az útonállók és tolvajok kincsesbányája volt. Többek között [[Horace Walpole]]-t is itt rabolták ki.<ref>"Green Park". ''The Encyclopedia of London'', eds. Ben Weinreb, Christopher Hibbert. Macmillan, 1992.</ref> A XVIII.–XIX. század fiolyamán a ballonosok kedvelt helye volt, és gyakran rendeztek itt tűzijátékokat. [[Georg Friedrich Händel|Händel]] Fireworks Music című darabját kifejezetten egy 1749-ben itt megrendezett tüzijáték alkalmából írta.<ref>"Fireworks Music" The Concise Oxford Dictionary of Music. Michael Kennedy. Oxford University Press, 2007.</ref> Szintén is mert volt a helyszín az itt megrendezett párajokról. Az egyik legemlékezetesebbre 1730-ban került sor, mikor [[William Pulteney]] és [[John Hervey]] csapott össze.<ref>''London: what to see, and how to see it'', p. 61. H.G. Clarke, 1862.</ref>