„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kozmetikai javítások |
||
1. sor:
A '''közúti vasút''' szakmai gyűjtőfogalom, a városi [[Közút|közut]]akon zajló [[kötöttpályás közlekedés]]t foglalja egybe. A közúti vasút a közúti közlekedést kiegészítő városi [[vasút|vasúti közlekedési rendszert]] jelent. Mára a közúti vasút fogalma összeolvadt a [[villamos
A közúti vasutakat egykor a városi úthálózatra építették rá. A közúti vasutak üzemi szempontból vasútnak tekinthetők, történetük során szinte minden vasúti technológiát kipróbáltak a városi közlekedésben is. Léteztek ló-, kábel-, gőz-, belsőégésű-, sűrítettlevegős, villamos akkumulátoros és villamos felsővezetékes hajtású közúti vasutak is. Sok városban a szűk városi utakon a közúti vasutaknál gyakran a mai vasúti normál nyomtávolságnál keskenyebb [[nyomtáv]] terjedt el, más helyeken ragaszkodtak a normál nyomtávolsághoz. Ritka volt az olyan nagy kiterjedésű közúti vasúti hálózat azonban, amelyik rendes üzemi kapcsolatban volt a nagyvasúttal, ezt általában csak a teherszállítást is végző vasutak hozták létre. Magyarországon azonban tipikusan ilyenek voltak a közúti vasúti, majd a villamoshálózatok.
A közúti vasút nem mindig vált el élesen más vasutaktól. A világon az első közúti vasút, a ''Surrey Iron Railway'' városon belül és kívül közlekedő [[lóvasút]] volt. Az első utcai gőzvontatású vasút [[New York]] városában [[1832]]-ben épült, ez azonban még nem ért el igazi sikert. A gőzvontatás azonban nem igazán vált be a városokban. A közúti vasút igazi fénykorát a villamosvontatás hozta el. A világ első áramszedős [[villamos
== A közúti vasutak magyarországi története ==
9. sor:
Hazánkban a ''közúti vasút'' kifejezés használata legfőkébb a korabeli törvénykezési gyakorlattal kapcsolatos. A korabeli másodrendű, de közforgalmú vasutak (azaz olyan vasutak, amelyek személyszállítást is végeztek) ugyanis épülhettek normál vasútként, közúti vasútként, 1880-tól pedig [[HÉV|Helyiérdekű vasútként]]. Ezek a kategóriák nem minden esetben egyeztek meg a vasút jellegével: azaz közúti vasút is kiépülhetett zártpályás vonalszakasszal egy-egy város külterületén, valamint [[HÉV|helyiérdekű vasútak]] is rendelkeztek sokszor városon belüli közúti jellegű vonalszakasszal.
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30]]-án nyílt meg. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margit-sziget
[[Kép:Siemens&Halske-Budapest.png|thumb|right|190px|A Siemens&Halske cég kocsiszínje az [[1890-es évek]]ben, mely egyszerre szolgált a villamosok és a gőzvasút kiszolgálására. Ez a jelenlegi Baross-kocsiszín.]]
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (pl. [[Brassó]]), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskenynyomközű vasutjainak városi szakaszai ([[Békéscsaba]], [[Cegléd]], [[Orosháza]], [[Szatmárnémeti]], [[Nyíregyháza]] – az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). [[Budapest
Budapesten [[1887]]. [[november 28]]-án indult el a ''[[Siemens (cég)|Siemens & Halske]]'' villamosjárata a [[Nagykörút (Budapest)|Nagykörút]]on, a [[Nyugati pályaudvar]] és a Király utca között. Az elkövetkezendő évtizedek robbanásszerű elterjedést hoztak a városi [[villamos
==Lásd még==
| |||