„Lorenz-hágó” változatai közötti eltérés

A Felső-Wahlenberg-tó tófaláról É. irányban keresztezve az omladéklejtőt, a Furkota-csúcs aljában jobbra, és a fárasztó, mozgó törmeléken fel a hágóra. (A tófaltól 30 p.)

 

 

Az első feljegyzett átkelés előtt talán már a zergevadászok és pásztorok ismerték. Az első ismert átkelést 1879-ben a Zipser Bote szepességi hetilapban Kövi Imre iglói tanár írta le, aki [[Róth Márton]] és [[Havas Péter]] nevű erdész társaságában 1879. VIII. 5-én kelt át rajta. Kilenc év múlva Róth Márton az MKE Évkönyvében az átkelésüket részletesen leírta, és mivel névtelennek vélte a nyerget, elnevezte Lorenz Viktorról Lorenz-hágónak. Ez volt eredetileg a szlovák elnevezés is, Miloš Janoška az 1911-ben kiadott Tátra-kalauzában még a Lorenzovo sedlo elnevezést használja és megjegyzi, hogy a lengyelek Bystrý Priechodnak nevezik. A lengyel elnevezés a bystrý (=sebes, eszes) szóból indul ki, a szónak bizonyára egy más jelentése is, nevezetesen bystrý=meredek. Állítólag a liptói szóhasználatban is van ilyen jelentése.