„Filmstúdió” változatai közötti eltérés

A világ első műtermét [[Thomas Alva Edison]] építette [[1893]]-ban. Beceneve „Fekete Marika” volt. A francia ősfilmes [[Georges Méliès]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épített saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A [[1940-es évek]]ig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül – a külső és belső felvételek egyaránt –, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszashúszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken – az utcán, a köztereken, lakásokban – forgatják filmjeiket (pl Ruttman, ''Berlin, egy nagyváros szimfóniája'', Visconti ''Megszállotság'', Rossellini ''Róma, nyilt város''), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.