„Navahrudak” változatai közötti eltérés

[[Kép:Coat of Arms of Navahrudak, Belarus.png|thumbbélyegkép|120px|Navahrudak címere]]

'''Navahrudak''' ('''Навагрудак''', oroszul '''Novogrudok''', lengyelül ''Nowogródek'', litvánul ''Naugardukas'') város [[Fehéroroszország]] nyugati részén, a [[Hrodnai terület]] [[Navahrudaki járás]]ának székhelye. 2006-ban 30,7 ezer lakosa volt [http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gcis&lng=en&dat=32&geo=-43&srt=npan&col=aohdq&geo=-826]. [[Hrodna|Hrodnától]] közúton 160 km-re keletre fekszik, a ''Navahrudaki-hátság'' dombvidékén, melynek legmagasabb pontja a navahrudaki várhegy (''Zamkovaja'', 323 m). [[Kép:Navahradak - Ruiny zamka - Panarama.jpg|thumbbélyegkép|A 13. századi vár romjai]]

Navahrudak egyike az ország legrégebbi városainak. A történészek szerint már a [[10. század]]ban lakott település volt. A környező dombvidék legmagasabb pontjaként fontos védelmi-stratégiai szerepet töltött be. Első írásos említése [[1227]]-ból származik ''Novogorodok'' néven. 1240-ben a tatárok elpusztították. A 13. században a ''Csernij Rusz'' néven ismert vidék központja, majd egy időben egyes források (melyek ''Maciej Stryjkowski'' 16. századi krónikájára támaszkodnak) szerint a Litván Nagyfejedelemség fővárosa, annak [[Trakai]]-ba való áthelyezése előtt. 1507-ben a nagyfejedelemség egyik vajdaságának székhelye lett és központi szerepet töltött be egészen [[1795]]-ig, amikor Oroszországhoz csatolták és a Grodnói kormányzóság járási székhelye lett. A magdeburgi városi jogokat [[1511]]-ben kapta meg. 1842-ben a Minszki kormányzósághoz csatolták. [[Kép:Navahrudak8.JPG|thumbbélyegkép|Kilátás a Várhegyről]]

A várost [[1919]]-ben a lengyel csapatok foglalták el és ezután 20 évig Lengyelországhoz tartozott, mint a ''Nowogródeki vajdaság'' székhelye. 1939 szeptemberében a BSZSZK-hoz került, majd [[1941]]. [[július 4]]-én a németek foglalták el. Június végén és július elején a város környékén súlyos harcok folytak, mivel a Vörös Hadsereg csapatainak nagy részét a németek körülkerítették az ún. ''novogrudoki katlan''ban. A német megszállás [[1944]]. [[július 8]]-ig tartott, a súlyos harcok során a városban és a járásban 45 ezren vesztették életüket és az épületállomány 60%-a elpusztult. A háború után újjáépítették a várost, de korábbi központi szerepkörét elveszítette, [[1974]]-ben 21 ezer lakosa volt. 1963-ban járási jogú városi rangot kapott, de 1997 óta a város és a járás újra egy közigazgatási egységet alkot. [[Kép:Navahrudak1.JPG|thumbbélyegkép|Navahrudak főtere a Lenin-tér]]

A várost elkerülte a nagyobb mértékű iparosítás, ma is főként az élelmiszer- és textilipara számottevő (tejfeldolgozás, halkonzervgyár ,konfekcióüzem), de gázfelszereléseket [http://www.novogas.com] és fémtermékeket [http://www.nzmi.biz/] is gyártanak itt. Számottevő idegenforgalma is, sok lengyel turista keresi fel Mickiewicz emlékmúzeumát. [[Kép:Navahrudak2.JPG|thumbbélyegkép|A Szt. Miklós-templom]]

*''Szt. Mihály arkangyal-templom'' – a dominikánusok rendje építette a [[18. század]] első felében [[Kép:Navahrudak3.JPG|thumbbélyegkép|leftbalra|A Szt. Mihály arkangyal-templom]]

A város egyéb érdekességei között meg kell még említeni a 18. század eleji ''zsidó temető''t (1941 előtt a Navahrudakban népes zsidó közösség élt), a katolikus temetőben a ''Zaborszkij-kápolná''t, a 16. századi ''tatár temető''t és az [[1792]]-ben épült ''mecset''et is. [[Kép:Navahrudak-Mickiewicz.JPG|thumbbélyegkép|Adam Mickiewicz emlékköve]]