„Polack” változatai közötti eltérés

[[Kép:Coat of Arms of Połack, Belarus.png|rightjobbra|100px|Coat of Arms]]

[[Kép:Polatsk XVI.jpg|thumbbélyegkép]]

A város első említése [[862]]-ből származik, a Kijevi Rusz krónikáiban (''Povesztyi vremennih let''). A [[10. század]] közepére a [[Polocki Fejedelemség]] központja lett. Nevét a ''Polota'' folyóról kapta, mely itt ömlik a Nyugati-Dvinába. Eredetileg ''Poloteszk'' volt a neve, a vikingek ''Palteskja'' illetve ''Paltejsborg'' néven ismerték. [[992]]-ben alapították meg a Polocki egyházmegyét. A krivics nemzetség által uralt önálló fejedelemség fénykora Vszeszlav fejedelem (1044-1101) uralkodására tehető, ekkoriban épült legfontosabb műemléke, a Szent Szófia-székesegyház. [[Kép:Belarus-Polatsk-Boris Stone.jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|A Borisz-kő a 12. századból származik]]A fejedelemség a mai Fehéroroszország északi részét foglalta magába, Minszk is hozzá tartozott. [[1130]]-ban a fejedelemség a Kijevi Rusz része lett. [[1307]]-ben a Litván Nagyfejedelemséghez került, de gazdasági jelentőségét megőrizte. [[1498]]-ban szerezte meg a magdeburgi jogokat. [[1563]]-ban [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] seregei elfoglalták és 15 évig orosz uralom alatt volt. 1654-1667 között újra elfoglalták az oroszok, [[1706]]-ban pedig a svéd hadsereg pusztította el. A 16.-18. században a lengyel–litván állam vajdasági székhelye, [[1772]]-ben, [[Lengyelország]] első felosztásakor került az Orosz Birodalomhoz. [[1793]]-ig határváros volt, 1777-1796 között pedig kormányzósági székhely, [[1802]]-ben a Vityebszki kormányzóság része lett. A napóleoni háborúk idején két csatát is vívtak Polocknál az orosz és a francia seregek [[1812]]-ben. [[Kép:Old Polatsk.JPG|thumbbélyegkép|A régi Polack látképe képeslapon]] [[1866]]-ban megnyílt a várost [[Riga|Rigával]] és Vityebszkkel összekötő vasútvonal. Az [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] után itt is megalakultak a szovjetek 1917 végén. Az első világháborúban a frontvonal közelébe került, de a németek csak 1918. február 25-én tudták elfoglalni. [[1918]]. [[november 21]]-én a [[Vörös Hadsereg]] visszafoglalta Polockot. Az [[1919]] márciusában kitört lengyel–szovjet háború során újra frontvonalba került, majd 1919. [[augusztus 22]]-[[1920]]. [[május 14]]. között lengyel megszállás következett. 1925-ben a BSZSZK része lett. A két világháború közt megalapozták a város élelmiszer-, építő- és faiparának fejlődését. [[1941]]. [[július 16]]-án a náci német csapatok szállták meg a várost. A megszállás évei alatt a városban ellenálló csopotok működtek ''Tatjana Marinyenko'' vezetésével, akit [[1942]]-ben a németek kivégeztek. A szovjet csapatok a [[Bagratyion-offenzíva]] során, 1944. július 1-július 4. között súlyos veszteségek árán visszafoglalták Polackot. 1944. szeptember 20-án a város területi székhely lett (1954-ig). Az [[1950-es évek]] végén a város mellett épült fel az ország egyik legnagyobb vegyipari központja, mely mellett [[Navapolack]] néven [[1963]] óta új várost létesítettek, melynek népességszáma ma már meghaladja az ősi városét.

Legjelentősebb üzeme az [[1957]]-ben létesített üveggyapotgyár (''Sztyeklovolokno''). Az üzem a Szovjetunió egyik legnagyobb ilyen gyára volt, termékeit (üvegszövet, üvegzsinór) az elektrotechnika és a vegyipar hasznosítja. Sokoldalú élelmiszeriparral rendelkezik (konzervgyár, tej- és húskombinát, kenyérgyár, borkombinát). A déli városrészben bútorgyár üzemel. Meg kell említeni az építőanyagipari kombinátot és a hőerőművet is. [[Kép:Polatsk conserve factory.JPG|thumbbélyegkép|A városi konzervgyár a Gagarin utcában]]

Polack belvárosa a Nyugati-Dvina északi partján fekszik, melynek tengelye párhuzamos Kommunista utca és a Marx proszpekt. Ez előbbi a város főutcájának számít, utóbbi pedig árnyas fasorával és szökőkútjaival a sétálóutca szerepét is betölti. Központi tere a ''Franciszk Szkarina-té''r, melyen a belarusz könyvnyomtatás atyjának szobra áll. [[Kép:Polatsk-F.Skaryna statue.JPG|thumbbélyegkép|A Szkarina-tér]]A két utca a ''Szabadság-tér''nél (ploscsagy Szvobodi) találkozik, ahol a város felszabadulásának emlékműve található. [[Kép:Polatsk Place Liberty.JPG|thumbbélyegkép|leftbalra|A Szabadság-tér]]A Dvina partján a Lenin utca halad végig egészen a Polota torkolatáig, ahol egy domb tetején áll a Szófia-székesegyház, a város leghíresebb műemléke. A Lenin utcában található az [[1761]]-[[1779]] között épült klasszicista stílusú ''Bogojavlenszkaja-templom'' és monostor, mellette pedig az [[1692]]-ben épült ''Nagy Péter-ház''. A városmagot északról az Október-utca határolja, ahol a vasútállomás is található.

*A folyótól délre fekszik a ''Zadvinje'' és a ''Korovnyiki'' városrész, melyet két közúti és egy vasúti híd köt össze az északi parttal. Zadvinjében az [[1997]]-ben épült ''Szent Baboli András-tmplom'' és a ''Dicsőség kurgá''n emlékmű a fő látnivaló. Ez utóbbi mellett található a városi kultúrpark. A településrész fő tengelye a Petruszja Brovka utca, mely a kurgán melletti körforgalomba torkollik. [[Kép:Polatsk-St. Euphrosine1.JPG|thumbbélyegkép|A Szpaszo-Preobrazsenszkij-templom]]

Polack az ország műemlékekben leggazdagabb városai közé tartozik. Az egykori fejedelemségi székhelyen működött Franciszk Szkarina, akinek emlékére évente megrendezik a belarusz írásbeliség napját és az általa alkotott Ў betűnek is emlékművet állítottak. [[Kép:Belarus-Polatsk-Cathedral of Sophia-2.jpg|thumbbélyegkép|A Szent Szófia-székesegyház]]

[[Kép:Polatsk-Euphrosine statue.JPG|thumbbélyegkép|rightjobbra|Szent Eufrozsina szobra]]