„Kaukázusi nyelvcsalád” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
===Nyelvtan===
[[Nyelvtipológia]]i szempontból valamennyi kaukázusi nyelv az [[agglutináló nyelv|agglutináló]] (ragozó-toldalékoló) típusba sorolható, de jelen vannak bennük [[flektáló nyelv|flektáló]] jelenségek is. A [[szintetikus nyelv|szintetikus]] és az [[analitikus nyelv|analitikus]] megoldások aránya nyelvcsoportonként eltérő; pl. az északnyugat-kaukázusi nyelvek erősen szintetikusak (→[[poliszintetikus nyelv]]ek), míg a közép- és az ésszakkelet-kaukázusi nyelvekre az analitkus elemek a jellemzőbbek.
A nyelvek többségében csak egyetlen névszóragozás van, amely a következőképpen épül fel: ''szótő[+többes szám]+toldalék (rag)''. A mutató névmások esetében minden nyelv három távolságot különböztet meg: 1. a beszélő környezete, 2. a hallgató környezete (vagy látótér), 3. mindkettőn kívül eső; némelyik nyelv (pl. avar) még ennél is többet. Rendszerint hiányzik a jelzőnek a jelzett szóval való szám- és esetbeli egyeztetése, viszont jellemző a csoport [[flexió]], ahol az szószerkezeteknek csak egyetlen tagja kap ragot (mint pl. a [[magyar nyelv|magyarban]]: ''két szép lány'''t''')''. Az északi csoport tagjai [[ergativus|ergatív nyelvek]], vagyis – durván leegyszerűsítve – tárgyas mondatokban a tárgyat jelentő ragot a mondat alanya kapja.
| |||