„Ekvatoriális koordináta-rendszerek” változatai közötti eltérés

AzA kétféle '''I. ekvatoriális koordinátarendszer''' egy [[csillagászati koordinátarendszer]], amelyben elhelyezhetőek az égbolton látható objektumok. Az égboltot gömb alakúnak látjuk, az égitestek látszólag ezen a gömbfelületen helyezkednek el ezért elég az irányukat meghatározni. Ehhez két adatra van szükség; egy hosszúsági és szélességi koordinátára. Az egyenlítővel párhuzamos körök a ''paralel körök'', amelyek a sarkokon pontokká zsugorodnak. A pólusokon át végtelen sok kör, ''órakör'' fektethető.

AzMind az '''I. mind a II. ekvatoriális koordinátarendszer''' hasonló a földrajzi koordináta rendszerhez, mert alapsíkja a földi [[egyenlítő]] síkjának a kiterjesztése, ami az égboltot egy főkör mentén, az [[égi egyenlítő]]ben metszi. A koordináta rendszer alapsíkja tehát az égi egyenlítő síkja, pólusai az égi pólusok, amelyek a [[Föld]] forgástengelyének és az éggömbnek a döféspontjai. A Föld középpontjából nézve a földi és égi pólusok egy irányba fekszenek. AMindkét pólusokon át végtelen sok kör, ''órakör'' fektethető. Ezek közül azt nevezzük kezdőkörnek, amelyrendszerben az égi egyenlítő és az [[ekliptika]] két metszéspontján (a [[tavaszpont]]on és az [[őszpont]]on) áthalad. Az égitestek egyik koordinátájakoordináta a [[rektaszcenziódeklináció]] (hosszúság); ezt az égi egyenlítőn 0° - 360° mérik a tavaszpontbólszélességnek kiindulva, az északi égi pólusról nézve az óramutató járásával ellentétes irányban. Fok helyett időbeosztást használva; 360° = 24h. A másik koordináta a [[deklináció]] (szélességmegfelelő), amit az égi egyenlítőtől felfelé 0°-tól +90°-ig, lefelé 0°-tól -90°-ig mérnek az ''órakörön''. Az egyenlítővel párhuzamos körök a ''paralel körök'', amelyek a sarkokon pontokká zsugorodnak. Ebben a rendszerben az egyes objektumok koordinátái időponttól és a megfigyelés helyétől függetlenül állandóak, változatlanok.