„Planetológia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
BinBot (vitalap | szerkesztései)
20. sor:
- Erózió során létrejött alakzatokra (ilyenek a folyamatos meteorit-bombázás során létrejött alakzatok, vagy más bolygótesteken a légköri folyamatok során keletkező alakzatok)
 
A Holdon a becsapódási alakzatokat minden mérettartományban megtaláljuk az 1000 km átmérőjű medencéktől a mikrométeres nagyságú, ásványi anyagszemcséken megfigyelhető kráterecskékig. A Vulkanizmus hatalmas lávasíkságokat formált, rajtuk redőgerincek, lávacsatornák és más alakzatok utalnak a keletkezés folyamatára. Eróziónak csak a kisméretű meteoritekmeteoritok által termelt holdi por és törmelékbevonatot tekinthetjük a Holdon.
 
A morfológiai tanulmányok során megismert alakzatokat fölhasználhatjuk a felszín történetének megismerésére. Ezt a felszínen fekvő kőzettestek egymáshoz való viszonya alapján először holdi rétegtani (sztratigráfiai) térképek készültek.
37. sor:
[[Kép:NASANIPR.JPG|bélyegkép|250px|jobbra|A NASA Holdkőzet készlet és a NIPR antarktiszi meteorit készlet két olyan kőzetminta gyűjtemény, amelyik [[Naprendszer]] szilárd égitest-mintáinak tanulmányozását teszi lehetővé magyaroraszági kutatók és egyetemisták részére is.]]
A földtudományok egy másik ága is a planetológia vizsgálati körébe került azzal, hogy szilárd anyagdarabokat azonosítottunk, melyek más égitestekről származnak.
===MeteoritekMeteoritok===
Először a [[meteorit]]ek voltak bizonyítottan külső eredetű anyagok. Mintegy 200 éve folyamatosan gyűjtik vizsgálatukkal az adatokat a szülő égitestek viszonyairól, mert a meteoritekmeteoritok szilárd égitestek letörött darabjai. Segítségükkel elsősorban a kisbolygók fejlődéstörténetét tanulmányozhatjuk.
 
Külön vizsgálati területet képeznek azok az ősi [[meteorit]]ek, melyek milliméteres nagyságú "magocskákat", kondrumokat tartalmaznak. Ezek a [[kondritok]], melyek kisbolygókról származnak. Ezáltal ma már nem csak a Hold és a [[Mars]] kőzeteiről van képünk, hanem a kondritos kisbolygók fejlődéstörténetét is rekonstruálhatjuk, nagy vonalakban. E fejlődési folyamat hozta létre a meteoritekmeteoritok főbb típusait, például a [[vasmeteorit]]okat.
 
===Holdkőzetek===
Később, az [[Apollo-program]] során, [[holdkőzetek]] kerültek a kutatókhoz (384 kilogramm) illetve a Luna-robotok is hoztak 3 különböző helyről holdi anyagokat. A Holdról gyűjtött minták fényében megtalálták a kutatók (az Antarktiszon gyűjtött meteoritekmeteoritok között) a Földre meteoritként eljutott holdkőzeteket is. Ma már mintegy 100 ilyen független (párosítással is csoportokba rendezett) holdi meteorit ismert (2008-as adat).
 
===Marsi meteoritekmeteoritok===
Harmadikként a Mars anyagai kerültek azonosításra a [[marsi meteoritekmeteoritok]] révén, melyeket a meteoritekmeteoritok egyik csoportjában azonosítottak. A független marsi meteoritekmeteoritok száma ma (2008-ban) mintegy 50 esemény. (Esemény a meteoritikában a hullás, vagy a találás. Az összetartozó darabok egyetlen eseményt jelölnek. Például a [[mócs]]i hullásnál mintegy 3000 darabot gyűjtöttek össze.)
 
==A bolygótestek erőtereinek kutatása==